A következő néhány évtizedben akár nyolc év károsanyag-kibocsátását is megtakaríthatná a világ, ha a különféle hűtési megoldásoknál előtérbe kerülnek az újabb technológiai megoldások - áll az ENSZ Környezetvédelmi Programja (Unep) és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jegyezte, nemrégiben publikált tanulmányban.
Ehhez a most használt anyagok háttérbe szorítására és a berendezések hatékonyságának növelésére van szükség.
A következő négy évtizedben, akár az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyolc éves mennyiségét is vissza lehetne vágni az emisszióból akkor, ha szigorúbb iparági standardok vonatkozának a forgalomba kerülő hűtő berendezésekre, elsősorban a légkondicionálókra, összegzi a tanulmány egyik fő megállapítását a Guardian.
Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a különféle, hűtésre gyártott eszközökre nézve, 2060-ig 210-460 gigatonnának megfelelő mennyiséggel (itt: milliárd tonnának felel meg) csökkenne a karbonkibocsátás, függően attól, hogy milyen egyéb, emisszió-csökkentő megoldások terjednek el ezzel párhuzamosan a világon.
Ez 4-8 éves időtartamra számított károsanyag-kibocsátással, pontosabban annak elmaradásával lenne egyenértékű.
Ez jelentős előrelépés lenne a Montréali jegyzőkönyv néven ismert, nemzetközi megállapodás teljesítésében, mely az ózonréteget roncsoló, halogénezett szénhidrogének kibocsátásának csökkentését célozza. Ahogy az IEA-Unep-tanulmány emlékeztet rá, ennek a megállapodásnak fontos felülvizsgálata zajlott le 2016-ban, egy ruandai konferencián. A Kigaliban akkor lezajlott találkozón, megállapodás született a légkondicionálókban és hűtőszekrényekben használt hidrofluorkarbon (HFC) üvegházhatású gázok korlátozásáról. Ha ez teljesül, akkor a HFC-felhasználás visszafogásával 0,4 Celsius fokkal csökkenthető lenne a globális felmelegedés 2100-ig.
Maradva a számoknál, a mostani jelentésből egyértelművé válik, hogy nagyon komoly, de a szakértők szerint, teljesíthető feladatról van szó.
Az IEA úgy becsüli, hogy világszerte nagyjából 3,6 milliárd hűtőberendezés működik, melyek száma elképesztő ütemben, másodpercenként akár 10 új egység üzembe helyezésével is bővülhet.
A Birminghami Egyetem 2018-ban kiadott számítása szerint, ha mindenki, akinek ilyenre szüksége van, használatba vesz valamilyen, hűtési céllal üzembe helyezett egységet, akkor azok száma, 2050-re 14 milliárdra nő globálisan.
A szervezet definíciója szerint "hűtőberendezésnek" tekintenek minden olyan mesterséges, az emberi tevékenységhez kötött megoldást illetve technológiát, ami
- elviselhetőbbé teszi a környezeti hőmérsékletet az ember számára;
- bizonyos termékek (gyógyszerek, élelmiszer stb.) minőségének megőrzését szolgálja;
- valamilyen, gazdasági jellegű tevékenységhez kötődik, kezdve a számítógépes adatközpontok hűtésétől a bányászaton át az élelmiszeripari termeléséig bezárólag.
Az IEA azt is megadja, hogy a fenntartható hűtés az, amelynek nincs káros környezeti hatása, és a vonatkozó klímavédelmi megállapodásokkal összhangban - párizsi egyezmény, az említett Montráli protokoll - járul hozzá a kapcsolódó társadalmi, gazdasági és egészségügyi célok teljesüléséhez.
A jelentés szerint a mostani techonlógiai megoldásokkal ezekről a célokról le kell mondania az emberiségnek. A légkondicionáló berendezéseknél előszerettel alkalmazott HFC-k erős üvegházhatású anyagoknak számítanak.
Ha nem történik érdemi változás a vonatkozó irányelvekben, akkor a légkondicionálókhoz és a hűtőkhez kapcsolódó közvetlen és közvetett, károsanyag-kibocsátásban jelentős növekedés áll be: 2050-re ennek mennyisége a 2017-es szint 90 százalékával is nőhet. Ez súlyosbíthatja a klímaváltozás mértékét, hiszen emellett a klasszikus szén-dioxid kibocsátás is tovább terheli a kílmát, más iparágakból vagy épp a tömegközlekedésből.
S hogy mit javasolnak a tanulmány készítői a kevésbé környezetszennyező hűtés érdekében?
A szakértők több területen is ajánlásokat tesznek a döntéshozók számára.
A már említett, a klíma- és hűtőberendezések gyártási szabályainak újragondolása mellett, az IEA munkatársai szerint törekedni kell a már rendelkezésre álló, hatékonyabb technológiák elterjesztésére, sőt, akár pénzügyi programokkal való támogatására is.
Kiemelik azt is, hogy mivel a hűtés alapvetően egy nagyon energiaigényes feladat, ezért azt is meg kell oldani, hogy a berendezéseknek az energiát környezetbarát forrás szolgáltassa. Ilyen lehet például a még viszonylag csekély mértékben használt termálenergia, valamint annak tárolása.
Hangsúlyozzák azt is, széles körben kellene elfogadni a nemzetközi standardokat az energiahatékonyságra vonatkozóan, mind a gyártói, mind a felhasználói oldalon, a vonatkozó irányelveket pedig minél több országnak adaptálnia kellene. De a várostervezésnek éppúgy szánnak feladatokat a hűtési igény csökkentése kapcsán, mint az épületeknél alkalmazott technológiáknak.
Az egyik legérdekesebb megállapításuk pedig az, hogy a fenntarthatóbb hűtéssel csökkenne az élelmiszerpazarlás mértéke, valamint a hűtésből származó károsanyag-kibocsátás is.
Inger Andersen, az Unep ügyvezető igazgatója azt mondja, a klímabarát hűtés segít megvédeni a természeti környezetet, és csökkenti a jövőbeni világjárványok kitörésének kockázatát, amellett, hogy általa visszafogható a karbonkibocsátás.
Dr. Fatih Birol, az IEA ügyvezetője pedig a jelentés kapcsán kifejtette: a Covid-19 járvány soha nem láttot, egyedi esélyt kínál a kormányoknak arra, hogy felgyorsítsák a hatékony, a klímabarát hűtést célul kitűző programjaik megvalósítását.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
ÉLET ÉS HALÁL KÉRDÉSE (LESZ) EGY TÖNKREMENT KLÍMABERENDEZÉS
7 TIPP: MIRE ÉRDEMES FIGYELNI KLÍMAVÁSÁRLÁS ELŐTT, MILYET, MEKKORÁT?
TOP 5
