Jelentős növekedést produkált tavaly a napenergia.
A megújuló energiaforrás 2019-ben ugyanis az új kapacitások 45 százalékát adta, a széllel együtt pedig az új kapacitások többségét biztosították.. A szén azonban még mindig nagyon fontos szerepet tölt be a globális energiamixben.
Rekordot ért el tavaly a napenergia, ahogy 118 gigawattal (GW) ez a megújuló forrás adta a tavalyi új energiatermelő kapacitások 45 százalékát – derül ki a BloombergNEF jelentéséből.
Ezzel 2019-ben a napenergia lett a világelső az új kapacitások telepítésében, és egyben a vizsgált 138 ország 33 százalékában már ez volt a legnépszerűbb technológia. Mindeközben a fosszilis tüzelőanyagok részaránya 25 százalékra csökkent az új kapacitások tekintetében.
A napenergia felfutása elsősorban a jelentős költségcsökkenéseknek tudható be.
A kutatás emellett rámutatott, a tavalyi év végén, világszerte, összesen 651 gigawattnyi napelem kapacitás volt elérhető, szemben a 2010-ben mért 43,7 gigawattal. Ezzel pedig a napenergia most már maga mögött hagyta a szélenergiát is – utóbbi teljes kapacitása tavaly 644 GW volt.
Mindazonáltal a globális energiamixben továbbra is a szén kapja a legnagyobb szerepet (2089 GW), melyet a gáz (1812 GW), valamint a vízenergia (1160 GW) követ. A jelentés hangsúlyozta, a napelemek terjedésével 2022-ben 140-178 GW új kapacitást telepíthetnek.
A teljes energiatermelés tekintetében tavaly a napenergia adta az összesített áramtermelés 2,7 százalékát, szemben az egy évtizeddel ezelőtt mért 0,16 százalékkal.
Ezzel párhuzamosan széntüzelésű erőművek átlagos kihasználási rátája 50 százalékkal csökkent az elmúlt évben, azonban a szénkapacitások még így is 32 százalékos növekedést mutattak az elmúlt évtizedben, a szénenergia-termelés pedig 17 százalékkal bővült a 2010-ben mérthez képest. Tavaly a nettó szénenergia növekedés 39 GW volt.
A BNEF elemzése rámutatott, az elmúlt évben fordult elő először, hogy a nap- és szélenergia adta globálisan az új energiakapacitások többségét, 265 gigawattnyi új telepítéssel. Ráadásul az országok közti elterjedés kapcsán is érezhető a trendváltozás.
Korábban ugyanis ezek a megújuló források elsősorban a gazdag országokban terjedtek, azonban épp a költségeik csökkenésével, mára (2016 óta) ott tartunk, hogy az OECD-n kívüli országok egy csoportja adja az éves kapacitásbővítések többségét.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
TOP 5
