Skip to main content

rakétakályha Herczog András 

Miért van szükség rakétakályhára Portugáliában? Egyáltalán miért van szükség kályhára Portugáliában?

A rengeteg tévhittel ellentétben ez nem egy trópusi ország. Portugália éghajlata a Köppen-Geiger-osztályozás szerint mediterrán, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs is szükség fűtésre. Sőt, el kell hogy mondjam, sosem fáztam ennyit életemben, mióta Portugáliában élek, írja szerkesztőségünknek küldött levelében Herczog András, aki az interneten található információk alapján, hogy örökre száműzze a hideget, épített egy rakétakályhát. Alább az ő írását olvashatjátok azzal, hogy aki akar, természetesen hazánkban is építhet rakétakályhát.

hirdetés

A hidegnek több oka is van

Első és legfontosabb, a gyenge minőségű (vagy rengeteg esetben teljesen hiányzó) szigetelés és fűtés az épületekben. A központi fűtést (értsd radiátorok a szobákban, amit egy gázcirkó vagy más egyéb fűtő egység üzemeltet), csak 2001 óta kötelező beépíteni a lakóépületekbe, a hőszigetelést azóta sem, bár mutatkoznak jelek, miszerint az emberek már szívesebben költenek effajta "extrákra".

A másik ok, hogy bár a hőmérséklet ritkán megy 0 ºC fok alá (inkább csak az ország belsőbb és magasabb területein), a páratartalom nagyon magas, és télen sok az eső. Nem kimondottan kellemes az 5-8 ºC fok a magas páratartalommal kombinálva, szinte csontig hatol ilyenkor a hideg.

Kevéssel Portugáliába való érkezésünk után, (2010 február, tehát még bőven hideg volt), érdeklődtem az itteniek körében, hogy lehetséges ez a fűtés-mentesség így általánosságban, amikor nem a trópusokon vagyunk. A jellemző válasz az volt, hogy miután nem volt kötelező beépíteni fűtést, ellenben viszont nagyon költséges is volt, ezért nagyon sokan nem is tették meg, a spórolás volt a fő tényező. (Azt tudni kell, hogy a '80-as évek végéig, amíg Portugália be nem lépett az Európai Unióba, nagyon nagy volt a szegénység, és az ország több szempontból is sereghajtók közé tartozott Európában.)

Természetes mindenki fűt valamilyen formában, még ha nincs is kiépített radiátoros fűtés nagyon sok helyen. A tél rövidsége miatt a legkézenfekvőbb megoldás az óceánhoz közel eső városokban, településeken és a déli régiókban az elektromos illetve gázpalackos fűtőtestek alkalmazása. Ezzel ki lehet húzni a három rövid téli hónapot. Az ország belső területein, inkább a fa és vegyes tüzelésű fűtőtesteket alkalmazzák. Nem ritka a kandalló sem, beépítve a házak, lakások legnagyobb helyiségébe, többnyire a nappaliba. Ilyen volt a legtöbb bérelt lakásunkban is, ami nagyszerűen (rendkívül rossz hatásfokkal) fűtött, így az ingatlan többi részébe már nem jutott a melegből.

Ezek kívül tradicionálisa megoldás a portugál tűzhely, ami alkalmas főzésre, sütésre, egyben a helyiség fűtésére, és el van látva egy 60l víztartállyal is, ami meleg vizet is szolgáltat. Sajnos ez a "technológia" sem alkalmas arra, hogy kellemes hőfok legyen a lakásban.

Bérelt lakás után parasztház 

Egy hónappal ezelőtt beköltöztünk egy 1937-es építésű vidéki parasztházba, ahol se fűtés se hőszigetelés sincs. Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy elkezdjek lázasan böngészni a neten fűtés megoldások után. Vezetékes gáz és víz nincs az utcában (igen, bármilyen hihetetlen is ez, pedig csak 25km-re vagyunk Portótól és gyakorlatilag egy másik kisebb város külterületén található a házunk), ezért a gázzal való fűtés rögtön kútba esett. Maradt a fával való tüzelés.

A netes kutakodás eredményeképpen találtam rá a rakétakályhára, ami minden szempontból ígéretesnek tűnt, hisz kevés fával, szinte tökéletes égéssel nyeri ki a legtöbb hőt. A legtöbb forrás szerint 1/3, esetekben 1/10 fa elégséges a rakátakályha üzemeltetéséhez, mint egy hagyományos vegyestüzelésű kazánhoz. Ez meglehetősen gazdaságosnak tűnik, ez kell nekem, gondoltam!

Így kevésbé fájó a környezettudatos lelkemnek, hogy nagy erővel fűtök egy még szigeteletlen házat, olyan meg nem újuló energiaforrásokkal, mint a villamos áram, vagy a palackos gáz. Körülbelül egy héten át minden nap 5-6 órát azzal töltöttem éjszakánként, hogy a lehető legtöbbet tudjak meg a rakétakályha építésénak a fortélyairól. Szerencsére nincs hiány angol nyelvű szakirodalomból, mind videó, mind írott formában. A leghasznosabb mind közül az alábbi linkek voltak, ahol még méretezéshez szükséges excel táblázat is megtalálható:

Peter Van Den Berg holland úriember rengeteget kisérletezik a rakétakályhák tökéletesítésével, és nem rest az eredményeit open source formában, ingyen és bérmentve a rendelkezésünkre bocsátani. 

Paul Wheaton, a richsoil.com tulajdonosa is kiváló forrás. Nem csak a rakéta kályhát építeni kívánóknak, hanem az off-grid életmód szimpatizánsainak is.

Egy alapvetően amerikai fórum, de nagyon nemzetközi a tábor, rendkívül sok hasznos információval és segítőkész emberekkel.

Az építés

Gyakorlatilag két héttel a költözésünk után, amint elült a por és eltűntek a dobozok, rendeltem is a hőálló téglákat, cementet és a különböző hőszigetelő anyagokat. Ami ez után következett, az már videó formátumban fogyasztható az alábbi linkekre kattintva.

Fontos kiemelni, hogy az én rakátakályhám a házon kívül helyezkedik el egy melléképületben. Ezért nem áll fenn olyan direkt veszély a lakótérben, mint a szénmonoxid mérgezés, illetve a friss levegő utánpótlásának hiánya a kályha üzemeltetéséhez. Minden esetben, ha kályha építésre adjátok a fejeteket, roppant fontos, hogy betartsuk a biztonsági előírásokat és a hatályos szabályozásokat, ezzel elkerülve az esetleges baleseteket! Mielőtt belevágtok egy ilyen projektbe, érdeklődjetek az illetékes hatóságoknál, akik minden bizonnyal tudnak információt adni ezekről a szabályokról.

Fogadjátok szeretettel tehát a rakétakályha építés eposzom videosorozatát a Youtube-on! Remélem szórakoztató percekben lesz részetek, de célom az is, hogy bizonyos hibákat ne kövessetek el, amiket én igen.

Sikeres rakétakályha kazán építést kívánok mindenkinek!

Első Rész

Második rész

Harmadik rész

Negyedik rész

Ötödik rész

Hatodik rész

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás: Herczog András 

TOP 5