Skip to main content

Az adatok forradalmasítják a kiskereskedelmet, és korábban soha nem látott lehetőséget adnak a kis és középvállalatok kezébe is, de csak akkor, ha intelligensen elemzik őket, és erre építik az üzleti stratégiájukat. Az SAP kiskereskedelmi üzletágának globális vezetőjével, Pat Bakey-vel beszélgettünk.

Mik a kiskereskedelem most aktuális, legfontosabb trendjei?

A vásárló, a vásárló és a vásárló. Ebben talán első pillanatra nincs sok újdonság, hiszen a kereskedelem a korábbi gyártó- és áruközpontú szemlélet után már jó néhány éve a vásárlóról szólt, a vevő központi szerepe azonban az utóbbi években ha lehetséges még tovább nőtt.

A kiskereskedelem mai sikeres stratégiája, ha a kereskedő minél közelebb tud kerülni a vásárlójához, minél alaposabban meg tudja ismerni annak szempontjait és igényeit.

A vásárlói élmény központi szerepe pedig nemcsak a kiskereskedelemben, hanem az értéklánc egészében végigvezethető a termékfejlesztéstől a dizájnon és a funkcionalitáson keresztül a logisztikáig.

hirdetés

A domináns trend tehát ez: figyelj a vásárlódra, és az üzleti stratégiád minden elemét rendeld alá ennek.

Hogyan képes a “big data” iparág megváltoztatni a vásárlói élményt?

Két különböző perspektívából közelíthetünk a big data felé. Egyrészt van a mennyiségi szempont: rengeteg adat keletkezik, és a “dolgok internete” terjedésével - amikor már emberi beavatkozás nélkül jutunk újabb adatokhoz - az adatmennyiség növekedésének a sebessége folyamatosan nő. Ez tehát felveti azt a nagyon komoly problémát, hogy hogyan kezeljük hatékonyan és fenntarthatóan ezt a rengeteg adatot.

Ez azonban csak a kisebb része a problémának.

Ha ugyanis nem elégszünk meg azzal, hogy a múltat elemezzük, akkor folyamatosan azt kell kérdeznünk, hogy hogyan juthatunk folyamatosan több és több adathoz. És ez persze felveti a másik szempontot: hogy hogyan tudunk a keletkezett információtömegből valóban releváns tudáshoz jutni. Az adatok megértése alighanem a mai gazdaság egyik legfontosabb kihívása.

Az SAP azt vallja, hogy a big data az egyetlen módja annak, hogy a kereskedők közelebb kerülhessenek a vásárlóikhoz, azt azonban látni kell, hogy a megfelelően átgondolt stratégia híján a vállalkozások el fognak akadni az adatok menedzselésénél, és képtelenek lesznek komoly hozzáadott értéket kihámozni belőlük.

A big data megoldások többsége multinacionális cégekhez kötődik. Ez a most zajló változás mélyíteni fogja a multinacionális kereskedelmi láncok és a kis üzletek közötti szakadékot, vagy éppen ellenkezőleg: demokratizálni fogja a piacot?

Úgy gondolom, hogy ebből a most zajló big data forradalomból cégmérettől függetlenül, a kereskedelem összes szereplője profitálhat.

A kisebb játékosok számára tulajdonképpen most nyílik először lehetőség arra, hogy az üzletükön túlmutató információk alapján hozhassanak stratégiai döntéseket. Az üzletmenet többi részéhez hasonlóan ezen a területen is kevésbé fogják őket visszafogni a szervezeti kötöttségek vagy a méretből adódó tehetetlenség. Több szempontból tehát ők lesznek azok, akik rugalmasabban reagálhatnak majd a változásokra.

Ami a technológiát illeti: a felhőalapú megoldások - csakúgy, mint az informatika többi területén - itt is lehetővé teszik, hogy kkv-k számára is elérhető költségvetésből lehessen világszínvonalú technológiához hozzájutni.

Mennyibe kerül beszállni a big data iparágba egy kis vagy közepes méretű kereskedőcégnek?

Tudom, hogy ez egy igazi “tanácsadói” válasz, de a belépési költség rengeteg dologtól függ.

Konkrét összeget konkrétumok ismeretében lehet csak megjelölni, de a tendenciákról elmondható, hogy az utóbbi években a felhőalapú szolgáltatásokkal a belépési korlátok drasztikusan lecsökkentek.

Azoknak, akik most kezdenek komolyan foglalkozni a big data területével, általában azt tanácsoljuk, hogy ne egy mindenre kiterjedő megoldással kezdjék, hanem válasszanak ki egy-két kulcsterületet - legyen az az e-kereskedelem, a logisztika vagy akár az ügyfélszolgálat - és először ezeken a területeken valósítsanak meg sikeresen egy stratégiát; ezután kezdjenek csak nagyobb ívű bevezetésbe.

Minden vállalat számára egyértelmű, hogy költ az IT-re - még ha nem is feltétlenül azokra a megoldásokra, amik a legnagyobb hozzáadott üzleti értékkel bírnak a cég számára. A statisztikák azt mutatják, hogy az IT-költség 78 százaléka arra megy el, hogy a meglévő üzletet menedzseljék, és csak a költségek töredéke állítja fókuszba a fejlődést, a továbblépést. Meggyőződésem, hogy egy megfelelően felépített big data stratégia ma ebbe az utóbbi kategóriába tartozik, és hogy ennek a költségeken belül részarányát emelni kell.

Ez független a cégmérettől.

Mik a big data alkalmazásának most látható korlátai?

Két ilyen korlátot látok, az egyik a költségeketről szól: meg kell próbálnunk minél költséghatékonyabban hozzájutni az adatokhoz, minél költséghatékonyabban menedzselni őket és minél nagyobb üzleti hatású tudást kibányászni belőlük.

A másik korlát időbeli: egyre nagyobb jelentősége van a valós idejű adatoknak illetve annak, hogy ha a valós idő nem is megoldható, minél rövidebb idő alatt tudjunk elemezni akár rendkívül komplex adatsorokat is. Az SAP az utóbbi években rendkívüli hangsúlyt fektetett a HANA platform fejlesztésére, ami pont erről a sebességről szól.

Az adatmennyiség nem számít szűk keresztmetszetnek? Tulajdonképpen nincs olyan, hogy “elég adat”?

Alighanem felelőtlen lenne ilyen merész kijelentést tennem, de jelenleg úgy látjuk, hogy az adat jó, több adat pedig még jobb. Egyelőre nem látszik a vége az adatmennyiség növekedésének, viszont folyamatosan hangsúlyoznunk kell, hogy ez a mennyiség csak egy fegyelmezett és alaposan átgondolt stratégiával lehet emészthető egy cég számára.

Az adat egyébként akkor válik stratégiai jelentőségűvé, amikor nemcsak megértik az abban foglalt információt, hanem ennek alapján üzleti döntéseket is képesek hozni.

Forrás

A kép csak illusztráció

TOP 5