Skip to main content

Vénusz foszfin 

Vitatja a héten megjelent tanulmányában két csillagász azt, hogy a Vénusz légkörében az életre utaló nyomokat, foszfint fedezhettek fel.

Ebben azt is hangsúlyozzák: a Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat; a földi mikrobák ebben nem maradnának életben.

hirdetés

Jane Greaves, a walesi Cardiffi Egyetem csillagásza vezetésével szeptember közepén publikálta felfedezését egy kutatócsoport. Eszerint a Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami pedig arra utal, hogy mikrobák élhetnek a bolygón.

A GÁZT A FÖLDÖN OXIGÉNHIÁNYOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉLŐ BAKTÉRIUMOK ÁLLÍTJÁK ELŐ. A FOSZFIN VAGY FOSZFOR-HIDROGÉN AZ EMBERRE NÉZVE NAGYON MÉRGEZŐ VEGYÜLET.

Thérese Encrenaz, a Párizsi Obszervatórium asztrofizikusa infravörös tartományban kereste a molekula jeleit.

Az Astronomy & Astrophysics című tudományos folyóiratban közölt tanulmánya szerint eredményei összeegyeztethetetlenek Greaves csoportjáéval.

A nyom, amelyet Greaves valóban láthatott, ha tényleg így volt, 80 kilométeres magasságban alakulhatott ki, a felső mezoszférában, jóval afölött, amit mi vizsgáltunk, tehát a felhők felett"

– fejtette ki Encrenaz, míg a cardiffi tudós azonban azt mondta, hogy az észlelt foszfin forrása ezekben a felhőkben, 20 kilométerrel lejjebb van, ami állandó gázkeveréket feltételez ezen a két magasságon.

– Azt vizsgáljuk, mi történik a felhők szintjén, mintegy 60 kilométeres magasságban, a felhők tetejének rétegében és mondhatjuk, hogy nem találunk semmit.

Ilyen körülmények között nagyon bonyolult összeegyeztetni a két vizsgálatot - véli az asztrofizikus, aki szakértője a bolygók légkörének.

MINT KIFEJTETTE,

"EBBEN A PILLANATBAN" NEM HISZ ABBAN, HOGY JELEN VAN A GÁZ A VÉNUSZ ATMOSZFÉRÁJÁBAN.

Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent másik tanulmány Greaves módszerét támadja. Ignas Snellen, a holland Leideni Egyetem asztrofizikusa szerint a módszer, a 12. fokú polinom alkalmazása fals eredményekhez vezet. Snellen csoportja szerint az eredmények "a statisztikai elfogadhatóság általánosan elfogadott küszöbértéke alatt vannak".

A TUDÓS SZERINT EZEK AZ ADATOK NEM JELENTENEK "STATISZTIKAI BIZONYÍTÉKOT ARRA, HOGY FOSZFIN VAN A VÉNUSZ LÉGKÖRÉBEN".

A Jane Greaves vezette nemzetközi kutatócsoport a Hawaiin lévő James Clerk Maxwell űrtávcsövet használta, majd az eredményeket megerősítették a chilei Atacama sivatagban működő ALMA (Atacama LargeMillimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével.

A VÉNUSZ A FÖLD LEGKÖZELEBBI BOLYGÓSZOMSZÉDJA, SZERKEZETE HASONLÓ, DE BOLYGÓNKNÁL KISEBB.

A Naphoz képest a harmadik bolygó a Föld, a második a Vénusz, amelyet vastag, mérgező, hőelnyelő légkör vesz körül. A hőmérséklet eléri a 471 Celsius-fokot is, ami elég az ólom megolvasztásához.

A Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat. A földi mikrobák ebben nem maradnának életben. A Földön élő baktériumok a foszfin előállításához ásványokból vagy biológiai anyagokból jutnak foszforhoz, ehhez kapcsolódik a hidrogén.

(MTI/AFP)

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: wikimedia

TOP 5