A mérések 17 évvel ezelőtti kezdete óta most a legrosszabb a helyzet: csak július első felében annyi szén-dioxid keletkezett a természeti csapás miatt, mint amennyit egy Kuba vagy Tunézia nagyságú ország egy év alatt kibocsát.
A sarkvidék helyzetét az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata követi nyomon, a gyűjtött adatok alapján június eleje óta több mint 100 helyen tombolt tűz a régióban.
A helyzet kétségtelenül aggasztó, mi sem számítottunk ennyi bozóttűzre"
- adott hangot aggodalmainak Mark Parrington, a program vezető tudományos munkatársa.
Mik azok a zombitüzek?
A téli hónapokban a nyári bozóttüzek kialszanak, a hó és jég alatt azonban a talaj számos helyen tovább parázslik, így olvadás idején ezeknél az ún. "forrópontoknál" a vegetáció könnyen ismét lángra kaphat.
A helyzet azért is aggasztó, mert a természeti katasztrófák miatt az örökké fagyott talaj, vagyis a permafroszt fokozatosan felenged, ennek nyomán pedig rengeteg üvegházhatású gáz, főként szén-dioxid és metán kerül a levegőbe, tovább melegítve bolygónkat.
Meddig tarthat?
Az Arktiszon általában május és október között pusztítanak tüzek, a legrosszabb helyzet július és augusztus környékén tapasztalható.
Már tavaly is rengeteg helyen lángra kapott az Északi-sark növényzete, 2019 júniusában emiatt 50 megatonna szén-dioxid került a levegőbe.
2020 ebből a szempontból túlszárnyalja majd az előző évet,
A COPERNICUS SZÁMÍTÁSAI ALAPJÁN JANUÁR ÉS AUGUSZTUS KÖZÖTT A TUNDRÁT EMÉSZTŐ BOZÓT- ÉS ERDŐTÜZEK 244 MEGATONNA SZÉN-DIOXIDOT BOCSÁTOTTAK KI.
Ráadásul az üvegházhatású gázok mellett számos más szennyező anyag is a környezetbe kerül, amik eljutnak Európába, Kanadába és Oroszországba.
