Bajban vannak a verebek, és ez azt jelenti, hogy mi is

A leggyakoribb énekesmadarunk, de szürkesége miatt olyan szépen bele tud olvadni a környezetébe, hogy észre sem vesszük. Lehet, hogy emiatt sem tűnik fel, hogy egyre kevesebb veréb ugrándozik és csivitel a városokban. A Veréb Világnap - igen, ilyen is van - alkalmából futjuk át, miért is van bajban ez a még közönségesnek tekinthető madár.

Bizonyára sok olvasónknak is megvan még az a kép, hogy egyetlen mozdulatukra masszív verébcsapatok rebbentek szét egy bozótból, vagy egy hordányi madár ugrálja körül morzsákért. Ezekkel a jelenetekkel nemcsak Magyarországon, hanem a világon is egyre kevesebbszer találkozhatunk. A házi veréb, ahogy a neve is mutatja, urbanizálódott madár, a településekhez kötődik, és most nem azért látunk kevesebbet belőlük, mert elmentek nyaralni, vagy a pusztában jobb nekik. 

Magyarországon két verébfaj, a házi veréb és a mezei veréb őshonos, de ahogy azt Orbán Zoltántól, a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjétől megtudtuk, többször megfigyelték már itthon a berki verebet is, ami tőlünk keletre őshonos. 

„A verebek évezredek óta velünk élnek, az élelemtermelő gazdálkodáshoz, a települési léthez kötődnek, és ezzel együtt nagyon fontos jelzői annak, hogy milyen a környezeti állapotunk. Néhány évtized alatt fogyatkoztak meg, ugyanazon a szűk élőhelyen élnek mint mi, és gyanítható, hogy az a környezeti terhelés, ami nekik sok volt, az nekünk is árt" – mondta Orbán. 

A házi veréb Eurázsiában, Afrika egy részén őshonos, de sok helyre be is telepítették, Amerikába és Ausztráliába is behurcolták. A mezei veréb is elfoglalta Ázsia és Európa nagy részét. De szinte mindenhol ugyanaz játszódik le, meredeken csökkenek az állományok. Az Egyesült Királyságban például a mezei veréb állomány az 1970-es évekhez képest négy százalékára zsugorodott, de a házi veréb populációja is összeroppant, nagyjából a felére zuhant. Hasonlókat figyeltek meg más nagy városokban is, például Dublinban, Prágában, Moszkvában is. Ha nem is ilyen gyorsan, de nálunk is hasonló a trend, csökkenést mutat a hazai veréblétszám. A kutatók 975 ezer és 1,25 millió közé teszik a költő párok számát. 

Még Angliában sem teljesen világos, hogy a rohamos fogyatkozást mi okozta, egy parazitára is gyanakodnak, de az biztos, hogy az ókortól az emberekkel élő verebeknek betett a modern és steril világ. Az első csapást az autók elterjedése jelenthette a 20. század elején, mert a lótartás visszaszorult, a verebek pedig már nem tudtak a takarmányból lopkodni, de aztán jött a nagyüzemi mezőgazdaság, majd a felgyorsult urbanizáció is. Persze sokszor irtották is mezőgazdasági kártevőnek tekintve a verebet, a legmesszebb ebben Mao Ce-tung ment el  el, aki hadat is üzent nekik Kínában. Manapság azért nem ez okozza a problémát. Orbán arról is beszélt, hogy az agrárterületek madárindexe is drámaian esett, ott is egyre kevesebb a madár, a mezőgazdaságban használt vegyszerek okoznak nagy terhelést

„Bajban vannak a verebek, a településeken a leszigetelt, résmentes épületeken, az üveg-acél palotákon nem találnak fészkelőhelyet, a kertekben lévő golfgyepek nem adnak elég magtáplálékot, a fiókáknak pedig nem jut elég rovar. Egy kémiai szúnyogirtás egy faluban is okozhat ilyen problémát" – mondta az MME szóvivője.Egy ausztrál madarász szerint is az új építészeti megoldások miatt van egyre kevesebb fészkelő pár, az ereszek és a szellőzőnyílások eltűnésével fogynak a lehetőségeik. Egy madridi kutatás szerint a légszennyezettség és a nem kielégítő táplálék is okozhatja a populációk csökkenését. 

Bár a veréb még nem veszélyeztetett faj, de fogyása intő jel, ezért is van 2010 óta az Indiai Természettudományos Társaság kezdeményezésére március 20-án a verebek világnapja, ami egy kis megbecsülést ad ennek a közönséges madárfajnak.

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay