Skip to main content

3. oldal / 8: A biológiai sokféleség eloszlása


A biológiai sokféleség eloszlása

Mivel a biodiverzitás kapcsán legtöbbször a fajdiverzitásról beszélünk, illetve a problémakörre is először a fajok számának csökkenése hívta fel a figyelmet, felmerülhet a kérdés, hogy vajon hány faj él a Földön? Máig sem tudunk erről pontos számot mondani, csak becsülni tudjuk a fajok számát. Vannak állatcsoportok (pl. emlősök, madarak), melyek képviselőit viszonylag pontosan ismerjük, míg más csoportokat (pl. mikroorganizmusok, ízeltlábúak) alig. De még az ismert csoportokból is folyamatosan fedeznek fel új fajokat a kutatók.[9];[10] Az évente megtalált fajok száma jól jelzi, hogy az adott csoportnál még mennyi ismeretlen fajra lehet számítani.

Nem csak terepi vizsgálatokkal lehet azonban fajokat leírni, sokszor az egyre újabb technológiák megjelenésének köszönhetően sikerül eddig egy fajba sorolt állatokat elkülöníteni. Ezek külső megjelenésükben szinte teljesen egyformák, de genetikailag különbözőek. Szaporodni nem képesek egymással, új fajba való sorolásuk így mindenképpen indokolt. A modern módszerekkel – például DNS elemzéssel – újonnan felfedezett fajokról könnyen kiderülhet, hogy veszélyeztetettebb helyzetben vannak, mint gondoltuk.[11]

A folyamatosan felfedezésre kerülő fajok azt jelzik, hogy bármennyire sok adattal[12] is rendelkezünk már, még mindig rengeteg ismeretlen faj él bolygónkon.[13] Arra vonatkozóan, hogy ez a szám mekkora lehet, különböző becslések láttak napvilágot, melyek igen tág határokat adnak meg. A legalacsonyabb becslés körülbelül 3 millióra teszi a fajok számát, de akadnak 100 milliós elképzelések is.[14]

Blue Linckia Starfish

Ez a rengeteg faj azonban nem egyenletesen oszlik el a Földön – vannak a fajgazdagság szempontjából kiemelkedő élőhelyek, úgynevezett forró pontok, ilyenek például a trópusi esőerdők és a korallzátonyok.[15] Minden állatcsoportnál megfigyelhető jelenség, hogy a fajszám a trópusok felé növekszik, mind a szárazföldön, mind pedig a tengerekben.

A trópusi esőerdők a Föld szárazföldjeinek körülbelül 7%-át foglalják el, mégis itt található a fajoknak több mint a fele.[16] Okozhatja ezt a kedvezőtlen évszak hiánya, a nagy hozzáférhető energia és tápanyagmennyiség, vagy a trópusokon hosszú idő óta uralkodó állandó körülmények, ami több időt biztosított a fajképződéshez, mint amennyi a mérsékelt övben rendelkezésre állt.

Magyarország élővilágáról elmondható, hogy viszonylag jól ismert. Ennek ellenére állatvilágában a mai napig kerülnek elő, akár eddig kihaltnak vélt fajok egyedei is. Példa erre a csíkos szöcskeegér, melyet 80 évig senki sem talált meg hazánkban, míg 2006-ban kutatók újra a nyomára nem bukkantak.[17]

Ahhoz sem kell túl messzire mennünk, hogy a már említett, új technológiáknak köszönhetően leírt fajokat találjunk.

Csíkos szöcskeegérFöldikutya

Jelenleg is folynak a vizsgálatok egy kevéssé ismert kisemlőssel, a földikutyával kapcsolatban, hogy megállapítást nyerjen, az eddig ismert egy faj valójában több, morfológiailag hasonló, ám genetikailag eltérő, és így külön fajba tartozó csoportból áll.[18]

A hazai növényvilág, illetve az élőhelyek tekintetében szintén sok tudás halmozódott fel a kutatók munkájának köszönhetően. A témában az egyik legismertebb hazai kutatóintézet a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete.[19] Számos kutatási projektjük közül az egyik az úgynevezett MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) program, melynek célkitűzései közt szerepel a hazai természetközeli növényzet pontos megismerése, valamint a magyarországi élőhelyek feltérképezése is.[20]

Hazánkban közel 20 élőhelytípust lehet elkülöníteni, a vízhez kötött élőhelyek, a gyepek és az erdők csoportjain belül. Ezekről, a bennük található természeti értékekről, érdekességekről, valamint a kicsit külön kategóriát képező barlangokról átfogó képet kaphatunk az alábbi filmekből:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/11/29/17/Pann_unikum_2010_november_29_.aspx

http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/12/06/18/Pann_unikum_2010_december_6_.aspx

http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/12/13/17/Pann_unikum_2010_december_13_.aspx

http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/12/20/17/Pann_unikum_2010_december_20_.aspx

 

Veszélyeztető tényezők
. oldal

TOP 5