Skip to main content

8. oldal / 9: Szemléletformálás


Szemléletformálás

A szemléletformálás, oktatás (környezeti nevelés) az egyik kulcsfontosságú megoldási lehetőség – többek között – hulladékproblémánkra. Egyik legfontosabb feladata, hogy alkalmazkodjon a folyamatosan változásban lévő világ folyamataihoz. A megújulás szerves része kell, hogy legyen az oktatói-nevelői tevékenységnek, ennek érdekében pedig ismerni kell a ’környezeti tudáslánc’ (jelentése: az ismeretek és a tudás folyamatos fejlesztése a környezetügy szakmai és társadalmi rétegeiben) egyes tagjait, hogy minden témában a legfrissebb, legrelevánsabb tényeket és tendenciákat lehessen a lakosság számára bemutatni.

Kiemelendő az alulról jövő kezdeményezések hatása a társadalomra, amikor a környezetvédő civil szervezetek bátorítanak minket a környezettudatosságra, a helyes értékrend kialakítására és számos program, kampány keretében mutatnak be alternatív megoldásokat.

Tájsebészet

A tájsebészet az illegális hulladéklerakók felszámolásáról szóló országos kampány volt, melyhez négy év alatt több száz csoport kapcsolódott. A kampány eredményeképp több mint kétezer szemétlerakót tártak fel, és mintegy kétszázat fel is számoltak. Ennek későbbi „utódja” a „Tiszta Magyarországért” című pályázati lehetőség, ahol civil szervezetek és önkormányzatok pályázhatnak az illegális lerakók felszámolására. 2011 májusában a „TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért” mottóval szerveződött nagyszabású hulladékgyűjtő akció, mely során megmozdult az egész ország, hogy együttes erővel tisztítsuk meg hazánkat. Ennek külföldi hajtóereje volt, hogy 2008-ban 50 000 önkéntes 10 000 tonna szemetet gyűjtött össze Észtországban – mindössze öt óra leforgása alatt!

Forrás: Hankó Gergely

Nulla Hulladék Program

Forrás: nullahulladek.hu

2008-ban indult, témája a hulladék megelőzése, az újrahasználat, komposztálás és a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése. Jelmondata: "Valósítsd meg önmagad! – maradék nélkül." A nulla hulladék (zero waste) elmélete egy olyan termelési és fogyasztási rendszert dolgoz ki, amelyben "nem keletkezik végleges hulladék, valamint az anyag- és energiafelhasználásunk nem lépi túl a fenntartható szintet – mégis sikerül mindannyiunk (társadalmi, gazdasági, környezeti) jóllétét biztosítani."[69]





Forrás: di.ncl.ac.uk

Mutasd a szemeted, megmondom ki vagy!

Különleges módját találták ki egy brit egyetemen annak, hogy a hallgatók tudatosabban óvják környezetüket. A Newcastle-i Egyetem néhány hallgatójának szemetesébe érzékelő és kamera került, amely a szemétnek minősített dologról készít felvételt kidobás közben. A tesztprogramban folyamatosan értékelik az öt diák háztartásának "reciklálási" teljesítményét.[70]

A kísérletbe bevont hallgatók tudatosságát azzal is növelik, hogy a kukakamerák felvételeit kiposztolják a Facebook-on. A projekt szándékai szerint a még formálható hozzáállású fiatalokat célozza meg, és a fenntarthatóságra hívja fel a figyelmet.[71]

Gömörszőlősi „Paraszt-Wellness”

Forrás: Hankó Gergely

…avagy önkéntes munkák a vidéki élet szépségeinek, a természettel való találkozás pótolhatatlan élményének, a kétkezi munka örömének és a cselekvő optimizmusnak bemutatására és teljes átélésére.

A szemléletformálásnak e furcsa formája egy „fenntartható falu” program keretein belül működik, ahol a belső motivációt az aktív kikapcsolódás és munka mozdítja előre. Régen nem termeltük ennyi hulladékot, nagyapáink vidéken még a ferde szöget is kikalapálták, mondván, hogy „jó lesz az még valamire”. A helyi élelmiszerekhez csomagolóanyag is alig kell, így hulladékszegény életet élhetünk, ha ügyesen szerezzük be élelmiszereinket. A program célja a természetes, fenntartható életmódhoz szükséges körülmények megteremtése, kialakítása, és megismertetése. A résztvevők bepillantást nyerhetnek a helyi élelmiszerek természet közeli termesztésébe (permakultúra), az állattartás hétköznapjaiba, a megújuló energiák felhasználásába. A programban hangsúlyt kap a nagy ellátó rendszerektől való teljes függetlenedés lehetőségének bemutatása, a környezetterhelés csökkentésének gyakorlata, a helyi élelmiszerek

előállításának, eszközeinek megismerése. Gyakorlati, fizikai-szellemi munkával ismerik meg az önkéntesek ezeket az alternatív és innovatív megoldásokat.

Cél az új ismeretek szerzése és azok gyakorlatba történő átültetése, miközben a legszélesebb nyilvánosság bevonásával – szinte helyszíni tudósításokkal – folyamatosan egyre vonzóbbá válik a vidéki élet, az itt tanult praktikák pedig bárhol alkalmazhatók lesznek.


KALÁKA:

Falusi dolgozók önkéntes, segítő szándékú alkalmi összeállása egyes munkák közös, ingyenes elvégzésére.

(Magyar Nyelv Értelmező Szótára)

Összeállította:

Hankó Gergely



 [1] l. Office of Health Information and Research, OTK-II, 2008
[2] l. Puente Hills Landfill -

 

Fejezet letöltése
. oldal

TOP 5