Új lehetőségeket nyithat meg a Hold a jövőben az energiatermelés, a bányászat, a környezetvédelem és más iparágak előtt? Érdemes lehet vajon foglalkozni a Hold kutatásával?
Tudósok és a világ számos vezetője egyetért abban, hogy jelenleg a legnagyobb problémák közé tartozik a növekvő népesség ellátása - elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű - ivóvízzel, élelmiszerrel, és energiával. A lakosság számára az élelmet előállító mezőgazdaág a legvízigényesebb iparág a világon. A klímaváltozás és a vízszennyezés is beleszól a megfelelő ivóvízet, öntözővízet szolgáltató vízbázisok elérhetőségébe már most és a közeljövőben méginkább. A problémák megoldásához fontos a talaj- és vízszennyezés csökkentése valamint az üvegházhatású gázok - mint a fosszilis energiahordozók égetésekor keletkező széndioxid - kibocsátásának csökkentése is, amely részben a széndioxid mentes energiatermelési technológiákra történő áttéréssel valósítható meg.
A Hold elméletileg akár három iparágban is segítheti a jövőben földi környezetterhelés csökkentését, ez a fémbányászat, az energiatermelés és a veszélyes hulldékok elhelyezésének területe, habár a dologgal kapcsolatban számos kétség is felmerül.
Bányászat
A fémek kitermelése és általában a bányászat kifejezetten energiaigényes és környezetromboló ágazat, amely jellemzően talajpusztulással, üvegházgázkibocsátással, vízek szennyezésével és az élővilág pusztulásával jár a Földön, ezért a rekultiváció mindig rendkívül fontos (lenne). Amennyiben van kitermelhető fémérc a Holdon és amennyiben a bányászat és a fémfeldolgozás egy részét sikerülne a Föld helyett a Holdon megvalósítani a jövőben, akkor ez az iparág kevesebb környezetkárosítást okozhatna a Földön: kevesebb kárt tenne az élővilágban, a potenciális termőföldekben (talajpusztulás) és a vízkészletekben. Persze ennek kizárólag akkor jelentkeznének a környezeti előnyei, ha a holdi bányászat nem párhuzamosan a földi mellett, hanem legalább részben ahelyett valósulna meg.
A Holdkőzet gazdag fémekben, a felszínközelben alumíniumban, titánban, vasban, és néhány nehezebb fém pedig feltételezhetően mélyebbre sűllyedhetett a megszilárdulás előtt. A ritka földfémek mellett a kálium, foszfor, tórium hiányára is megoldást nyújthat a holdi bányászat, és a higany is megtalálható. A Hold-bányászat gondolatával Oroszország, USA és Kína foglalkozik a legkomolyabban.
Energiatermelés
Igaz hogy a kitermelt anyagok két égitest közötti szállítása drága és energiaigényes lenne, ugyanakkor égi kísérőnknek energitaremelési szempontból is vannak tartalékai.
A Hold rendkívül gazdag hélium-3 izotópban, amelyeket fúziós reaktorokban lehetne a felhasználni vagy a hűtőrendszerben, vagy a második generációs fúziós erőműveknél fűtőanyagként is, bár mindehhez egyelőre még hiányoznak a szükséges technológiák.
A héliumot egyébként számos helyen alkalmaznak már most is, hűti az infravörös érzékelőket, atomreaktorokat, használják szupervezetőknél, és még az MRI gépekben is.
Veszélyes hulladékok
Ha a veszélyes hulldékok keletkezése és az ártalmatlanítás nem lehetséges, akkor azok elhelyezésére, elszigetelésére alapvetően a nemvízáteresztő stabil geológiai képződmények alkalmasak a földmozgásoktól mentes területeken. Azonban számos fejlődő országban a földön halmokban hevernek a vízbázisokat és talajt, így az egészséget veszélyeztető veszélyes hulladékok.
Amennyiben nem sikerül elkerülni a veszélyes hulladékok keletkezését, akkor a Hold kőzete a jövőben lehetőséget biztosíthat a veszélyes hulladékok elhelyezésére olymódon, hogy azok ne veszélyeztessék az emberi egészséget, vízbázisokat és az élelmiszertermelés alapját képező talajt a Földön - miután persze az energiaigényes szállítással kapcsolatos nehézségek megoldódnak a két égitest között.
Összességében azért lehet érdemes a Holddal kapcsolatos kutatásokat folytatni, mert olyan utakat és lehetőségeket nyithatnak meg a jövőben, amelyek segíthetnek a környezetterhelés hatásainak csökkentésében, akár a fenti problémák mérséklésében is, - de akár az is elképzelhető hogy ez nem így történik. Mérlegelni szükséges azt is, hogy az említett problémák megoldására már léteznek a megoldások, bár a megvalósítás egyelőre akadozik, itt viszont még nincsenek meg a megoldások sem, és a környezeti problémákat ennél sokkal gyorsabban kell megoldani. Fontosak lehetnek a várható tudományos eredmények, valamint a robotika és mikroelektronika fejlődésére is kiváló alkalmat és lehetőséget nyújt.
Mérlegelni kell azt is, hogy minek mi az ára és következménye (!), és ennek függvényében dönteni egy adott lehetséges technológia megvalósítása mellett vagy akár ellen, a vizsgálat eredményétől függően. Meggyőződésem szerint fontos az is, hogy minden esetben a tudomány ne önmagának létezzen, hanem azért dolgozzon, hogy segítsen.
A holdkutatás még számos kihívás előtt áll. A legnagyobb limitáló tényező az energetikai és ezáltal a költség oldal, azaz az energiatermelési technológiák komolyabb fejlődését követően lehet egyáltalán bármilyen lehetőség a fenti dolgokra.
A Google Lunar X Prize versenyen egy magyar és számos nemzetközi csapat vesz részt, melynek célja adatgyűjtést végző holdjáró Holdra juttatása. A feladat egy távirányítású holdjáró Hold felszínére küldése, amely ott legalább 500 méter távolságot tesz meg, nagyfelbontású képeket és videókat küld vissza a Földre. A magyar holdjáró, a Puli fejlesztését mérnökökből és kutatókból álló önkéntesek végzik. A munkához szükség van további eszközök beszerzésére és a Puli kilövésére a Holdra, amellyel kapcsolatban örömmel fogadnak minden támogatást.
Kép forrása: http://i.space.com/images/i/000/005/980/i02/moon-watching-night-100916-02.jpg?1294154541