Tudja esetleg, milyen hatással lehet Önre az, ha az átlag kínai állampolgár – másolva az amerikai, avagy angolszász kultúrát -, egyre több médiumra sütött bifszteket szeretne fogyasztani? 

A történelem azt bizonyítja, hogy nem kell évszázadokon át tartania egy klímaváltozásnak ahhoz, hogy felbomlasszon egy közösséget vagy egy dinasztiát - elég akár néhány év is.

Az év elején az MTI, majd annak cikke alapján a Greenfo is olyan kutatási eredményekről számolt be, melyek szerint nem felmelegedés, hanem éppen ellenkezőleg, lehűlés következhet be Európában. A tudósok régóta kutatják, miért váltják egymást a Földön melegebb és hidegebb időszakok, azonban még messze a végső konklúzió, így egyértelmű, hogy jégkorszakok mindig is lesznek a bolygón, a kérdés csak az, mikor kezdődik az újabb Európában. Ha ugyanis melegszik a Föld, elég nehéz arra következtetni, jön a jégkorszak. Vagy mégsem?

(Szerkesztő megjegyzése: A városi és országúti közlekedés kapcsán nemcsak az IBUKI-ról írunk az oktatási segédletben, hanem a káros anyag kibocsátással kapcsolatos összefüggésekről is itt.)

A légszennyezés igen összetett kérdéskört alkot, mely összetettségben elsődleges problematika az, hogy igen nehezen, vagy egyáltalán nem becsülhető meg a Föld országainak károsanyag-kibocsátása, ezen belül a szén-dioxiddal való levegőszennyezés, hisz az emberiség által termelt egyik legfőbb hulladék ez a gáz. Ez pedig sarkköve annak a szakmai vitának, ki és mi is okozza a bolygó felmelegedését, az ember tevékenysége, vagy sem, azaz a Föld melegszik magától is. Ahhoz, hogy a kérdés megválaszolható legyen, a kibocsátást valahogy mérni kell, ez evidens. Ez azonban további kérdést vet fel.

Az internetes adatforgalom bővülésével és gyorsulásával exponenciálisan nő a számítógépes infrastruktúrák energiaigénye. A számítástechnikai eszközök a világ jelentős áramfogyasztóivá léptek elő. Mégsem környezetbarát az informatika fejlődése?

Sanghaj, Még legalább két-három évtizedig komoly gondot okoz majd a levegő szennyezettsége Kínában, mely a dohányzást megelőzve a tüdőrák első számú okozójává léphet elő a kelet-ázsiai országban.

Íme egy jó példa a Múltkor Magazintól annak szemléltetésére, hogy tehet tönkre egy egész civilizációt a szárazság. Ma ugyanebbe az irányba haladunk azzal a különbséggel, hogy a bolygó felmelegedését az ember okozza.

A technológiai újítások ellenére Angkor sem térhetett ki a megannyi ősi birodalom vesztét okozó klímaváltozás képében jelentkező végzet elől: szakértők szerint immáron kézzelfogható bizonyíték van arra, hogy a szárazság miatt áldozott le a 12. századi kambodzsai romváros csillaga.

A kongói medencében található a világ második legnagyobb esőerdeje, az afrikai kontinens növényzetének hetven százaléka, hatszáz fafajta, tízezer állatfaj, hat nemzet.

Ez a terület a világ legfenyegetettebb ökoszisztémája, földünk második tüdeje, egymillió négyzetkilométernyi esőerdő.