Város / Közlekedés
A méz gyógyhatása még kiaknázatlan. Mondhatnánk, semmi különös, de a mesterséges élelmiszerek világában felértékelődnek a természetes tápanyagok, amelyek dúskálnak vitaminokban, nyomelemekben. Milyen mézet együnk a nagy hazai választékból?
A piacon gusztusosabbnál gusztusosabb üvegekben sorakoznak az aranyló mézet magukba záró üvegek. A különböző mézfajtáknak eredetük szerint más és más az összetételük, és más a szervezetre gyakorolt gyógyhatásuk. A természetgyógyászok szerint a nyári vegyes virágméz úgyszólván minden bajnál áldásos hatású. Folytassuk a sort: az eperméz vérszegénységnél, az akácméz hurutoknál, a fenyőméz szamárköhögésnél, tüdő- és légcsőbajoknál, a lépes méz homloküreg-gyulladásnál segít, míg a hársméz kiváló idegcsillapító és fertőtlenítő. Érdemes tehát, főleg a kisgyermekes családok éléstárát ebben az időszakban a különböző mézfajtákkal télire jól feltölteni.
Áldott méhek
A mézelő méh (Apis mellifica) által gyűjtött és mézhólyagjában hazaszállított nektárból, vegyi átalakulás és sűrítés után, pörgetéssel nyerhető ki a körülbelül 4/5 rész cukorból, és 1/5 rész vízből álló jellegzetes ízű és illatú méz. Cukra túlnyomórészt a roppant értékes gyümölcs- és szőlőcukor. Almasav és citromsav tartalmától enyhén savas kémhatású.
Az ősidők óta folyó méhészet ékesen bizonyítja, hogy ember, állat, rovar, növények, a Nap és földünk minden létező eleme, milyen természetes, egymáshoz kapcsolódó viszonyban van. őseink sokkal jobban tisztelték a természet minden ajándékát, mint a jelenkor embere.
A méh, ez a hártyás szárnyú kis rovar, a föld táplálta és a Nap éltető sugaraival érlelt virágok porából az embernek is páratlanul értékes, sok összetevőből álló, tápláló és gyógyító terméket állít elő. Eközben a méheknek pótolhatatlan szerepe van a virágos növények megtermékenyülésében. A régi méhészet jelentőségét az adta, hogy a méh által termelt méznek, mint édesítőszernek és viasznak, mint a gyertya alapanyagának a XVIII. század elejéig alig volt versenytársa. A méz valószínűleg az egyik legősibb táplálékunk, hiszen i. e. 15-12 ezer évvel ezelőtti spanyolországi barlangfestményen az ősember megörökítette a fára mászó és dongó méhek között edénybe mézet gyűjtő embert. Talán el is csodálkozott a méhek fáradhatatlan szorgalmán, jól szervezett életükön és rendkívüli táncukon.
Táncos kommunikáció
A rovarok ősi koreográfia alapján mozognak, de a legcsodálatosabb táncot a méhek lejtik, s nem is párkereséskor, hanem munka közben. Róluk derült ki először, hogy mozdulataik jelbeszéde felér egy apróhirdetéssel. Háromféle táncot lejtenek: a sima körtáncot, a C alakú sarlótáncot, és a többszörösen csavart csóvatáncot. Mozgásukkal nemcsak a lelőhely irányát, hanem a távolság nagyságát is jelezni tudják. Napfényes időben a kaptár előtti dobogón, potrohukat csóválva 8-as alakú hurkokat rajzolnak úgy, hogy a hurok belső szakasza mutatja a Naphoz képest 60 fokos szögben a nektár lelőhelyét. Hűvös időben, amikor a nap nem süt, a felderítő méh a kaptár belső, de függőleges falán, szintén a Nap állásához igazítva járja el ugyanazt a táncot. A hegyek sem jelentenek nekik akadályt a virágmező pontos megjelölésére. Csodaszámba menő felfedezés volt, amikor egyértelműen kiderült, hogy a felderítő méh oldalról, a hegyet megkerülve vette észre a lelőhelyet, de táncával a dolgozóknak légvonalban adta meg a távolságot. Az azonnal útra kelő méhraj, dacára a légvonalban megadott adatoknak, vízszintesen szállva kerülte meg a hegyet, habozás nélkül rátalálva a lelőhelyre. Egy más alakú hegygerinc esetében a felderítő adatai alapján most nem oldalról, hanem felfelé szállva kerülték meg a hegyet. A későbbi mérések során kiderült, hogy néhány méterrel hosszabb utat kellett volna megtenniük, ha vízszintesen kerülik meg a hegy lábát, ezért a függőleges utat választották. Hogyan számították ki a méhek ezt a minimális különbséget? Még ma is rejtély. Érdekesség még, hogy a méheknek nincs közös világnyelvük, hanem kontinensenként, sőt tájanként más-más dialektusban beszélnek, illetve táncolnak.
Népszerű gyógyszer
A méhészkedés tudományát Hellász lakói, a görögök fejlesztették magas fokra, tőlük tanulta meg Róma, majd később egész Európa. Az ókori Egyiptomban a méz ugyanazt a szerepet töltötte be, mint ma a modern gyógyászatban az aszpirin. A legnépszerűbb gyógyszer volt, balzsamként kenték vele a sebeket, fekélyeket, melyek a méz baktériumölő hatásának köszönhetően nem fertőződtek el. A római gladiátorok is szívesen fogyasztották, hogy növeljék erejüket. A görög mitológia szerint a méz csodatévő hatása legfőképpen az, hogy a látást világosabbá teszi. A Korán, a muzulmánok szent könyve a könnyen emészthető, sebtisztító, nyákoldó mézet hatékony gyógyszerként említi.
A méz felbecsülhetetlen sajátossága, hogy baktériumok nem fejlődnek benne és közvetlenül a vérben szívódik fel, ahol elhasználódik, vagy mint glikogén elraktározódik az izomzatban. A baktériumokat pusztító tulajdonsága valószínűleg magas káliumtartalmának köszönhető. A kálium kiszívja a vizet a baktériumokból, így gátolva meg azok életfunkcióit. Talán a cukrok is hasonló módon vesznek részt a folyamatban.
A méz gyakorlatilag minden olyan anyagot tartalmaz, amelyre a test természetes táplálásához szüksége van. Különféle cukrok, fehérjék, savak, ásványi anyagok, nyomelemek, s ezen kívül nagy mennyiségben vitaminok és néhány speciális hatóanyag is található a mézben. A méz a test teljesítőképességét fokozza, és a szívműködést javítja. Segíti az emésztést és csökkenti a depressziót. Néhány klinikán intravénásan is alkalmazzák. Jelentős a méz kedvező hatása a különböző szervek gyulladásos megbetegedéseinél, bőrbetegségek, fertőzött sebek és fekélyek esetén. Jól bevált gyógyszer az összes epe- és hasnyálmirigy-megbetegedésnél, májgyengeségnél. Gyomor- és nyombélfekélyeknél szenzációs sikereket értek el mézzel, éppúgy, mint légcsőpanaszok, a köhögés és különféle idegbetegségek esetén. Különösen hangsúlyozni kell a méz kedvező hatását csecsemő- és kisgyermekkorban. A kicsiknek nemcsak hasznos táplálék, de szerepet játszik a csontképzésben, előmozdítja az emésztést, vértisztító hatásánál fogva felfrissíti az egész szervezetet. Kitűnő erősítő szer sápadt és vérszegény gyerekeknek, szoptató anyáknak.
Teaédesítő
A méz összetételénél, kellemes ízénél, magas kalóriaértékénél fogva alkalmas arra, hogy egyes betegségek kezelésekor a diéta kiegészítője legyen. Az elmondottakon kívül kitűnő gyógytea-ízesítő is. Bármilyen tea, gyógytea főzetét élvezetessé teszi, amellett emeli gyógy- és tápértékét. Ügyeljünk arra, hogy forró teába ne keverjük, csak akkor, amikor már kissé lehűlt, mert így a méz megőrzi minden tápértékét.
Étrendünket is ízesebbé, színesebbé tehetjük, ha a felhasznált cukor egy részét biológiailag értékesebb mézzel helyettesítjük. Fogyasztása a modern táplálkozástudomány szerint is nagyon előnyös. Célszerű tehát, hogy minden család élelmiszertárában legyen kéznél egy-egy üveg méz. Aki nem kívánja vagy nem bírja a tömény édességet, az egy pohár vízben oldja fel a mézet, és egy kis citrom hozzáadásával kellemes és egészséges italt kap.
A mézet ősztől kora tavaszig célszerű fogyasztani, mert védelmet biztosíthatunk vele a meghűléses megbetegedések ellen. Hazánkban sajnos lényegesen kevesebb az egy főre jutó mézfogyasztás, mint a világ más országaiban, pedig a magyar méz ízében és összetételében is a legjobbak közé tartozik. Olyan mézet vásároljunk, amelynek címkéjén szerepel a termék származási helye és a méhész neve.
TOP 5
Sajtóközlemény
EU társadalom és jog
