A válság egyfelől mérsékli a fogyasztást, és így csökkenti a hulladék mennyiségét, másfelől az alacsonyabb minőségű - és így szennyezőbb - termékek fogyasztása felé tereli az embereket. Ha az embereknek a gáz-, villany- vagy vízdíj befizetése nagy nehézségeket okoz, akkor a szemétdíj befizetése még gyakrabban elmaradhat.
A hulladékgazdálkodás részben kulturális kérdés is, hiszen nagymértékben függ egy társadalom környezettudatosságától, hogy az elhasznált tárgyakat eltüntetendő szemétnek vagy az újrahasznosítás alapanyagának látja - mondta Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes egy könyvbemutatón. A települési hulladékgazdálkodás válsága című konferenciakötettel kapcsolatban Szabó Marcel kifejtette: ellentmondásos a válság hatása a hulladékgazdálkodásra.
Egyfelől mérsékli a fogyasztást, és így csökkenti a hulladék mennyiségét, másfelől az alacsonyabb minőségű - és így szennyezőbb - termékek fogyasztása felé tereli az embereket, illetve visszafogja a jogkövető magatartást. Ha például az embereknek a gáz-, villany- vagy vízdíj befizetése nagy nehézségeket okoz, akkor a szemétdíj befizetése még gyakrabban elmaradhat. Ebből a szempontból hatékonyabb lesz az új szabályozásnak az a része, amely a jegyző helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatává teszi az elmaradt szemétdíjak behajtását - mondta a ombudsmanhelyettes.
A január 1-jén életbe lépő új hulladékgazdálkodási törvénnyel összefüggésben két problematikus elemet emelt ki: nem megoldott az összegyűjtött szelektív hulladékok feldolgozása, és az új szabályozás sem ösztönzi az embereket a hulladék, különösen a nem újrahasznosítható hulladék mennyiségének csökkentésére és a szelektív hulladék arányának növelésére. A lerakott hulladék mennyisége Magyarországon hetvenötszöröse a szomszédos, hasonló méretű Ausztria telepein elhelyezettnek - jegyezte meg Szabó Marcel.
A könyvbemutatón elhangzott az is, hogy az új törvény szerint jövő évtől új díjat kell fizetni a lerakott hulladékért, kilogrammonként három forintot. Ami összességében évente a kisebb településeknél is több millió forint lehet, a nagyvárosokban több tízmillió, a főváros esetében pedig akár 150 millió is. Ezzel összefüggésben Szabó Marcel megjegyezte: környezetvédelmi szempontból ugyan támogatható ez a díj, de ha magyar viszonyok között eltúlzott a mértéke, akkor fokozhatja az illegális hulladéklerakást.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az előremutató jogalkotói lépések hiábavalók, ha hiányzik a környezettudatos állampolgári attitűd. Példa erre, hogy miközben az ország területének több mint 90 százalékán van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre, az embereknek csak a 10 százaléka veszi igénybe.
Az EU célja az, hogy a tagállamokban 2020-ra a hulladék felét újrahasznosítsák - fűzte hozzá az ombudsmanhelyettes. A magyar hulladéktörvényt ért uniós kritikákkal kapcsolatban Szabó Marcel elmondta, hogy az EU hulladékgazdálkodási stratégiája több szempontból megkérdőjelezhető, hiszen a rendszerváltás után jelentően megcsappant üvegvisszaváltás ma már többi között az uniós szabályok miatt nehézkes. Az EU luxembourgi székhelyű bírósága ugyanis az áruk szabad áramlásának elvére hivatkozva akadályozza az üvegbetétek kötelezővé tételét. A hulladékfeldolgozásban pedig az EU a regionális központok létrehozását támogatja a helyi megoldásokkal szemben, ami szintén megkérdőjelezhető, már csak a szállítási költségek növekedése miatt is.
Szilágyi László, a konferenciakötet egyik szerzője, LMP-s országgyűlési képviselő a januárban hatályba lépő szabályozásról szólva a bemutatón elmondta: álláspontja szerint a lerakott hulladék után fizetendő díjat túl hirtelen vezetik be, sok esetben nem a környezetvédelmi, hanem a költségvetési szempontok az elsődlegesek, továbbá az új szabályozás tulajdonosváltásra, a közszolgáltató cégekben kötelező állami, önkormányzati hányadra vonatkozó rendelkezései zavarokat okozhatnak a szolgáltatásokban.
Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2012/12/10/a-telepulesi-hulladekgazdalkodas-valsaga
TOP 5
