Város / Közlekedés
Párhuzamosan zajlik a fővárosi háztartások ellátása szelektív hulladékgyűjtő tartályokkal és a kötelező betétdíjrendszer kialakítása. A folyamat összességében kontraproduktív lehet, a lakosok ugyanis akkor sem igen vinnék vissza az eldobható üvegeket és palackokat, ha lenne rajtuk betétdíj.
Szakemberek szerint első körben a háztartási szelektív hulladékgyűjtésnek kell jól működnie, a kötelező betétdíjat ezt követően lehet bevezetni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tájékoztatása szerint 2014 végére fejeződik be a 830 ezer budapesti háztartás és lakóingatlan szelektív hulladéktartályokkal való ellátása, a szelektívhulladék-szigetek száma − és az ott nyújtott szolgáltatások köre − pedig addig folyamatosan csökken, az utolsó időszakban csak üvegeket fogadnak majd. A főváros uniós forráshoz jutott e célra, a hulladékszállítást az FKF végzi majd, az újrahasznosításra pedig a társasággal kell szerződést kötni, ám a rendszerbe kis részben bekapcsolódik az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. is.
Közben a kormány feltett szándéka, hogy a jelenlegi önkéntes betétdíjrendszert kötelezővé tegye, ezzel is előnyben részesítve az úgynevezett többutas italcsomagolásokat. Mindez kedvező hatással lehet az eldobható pet- és üvegpalackok visszagyűjtésére, ám a magyar háztartások szelektív hulladékgyűjtési tudatossága csekély, ráadásul az italcsomagolás visszaváltása "tortúrát" jelent: a visszaváltó pontokat sokszor hajléktalanok "fogják le", a helyszín nem higiénikus, a visszaváltó pontok pedig rendszerint nehezen megközelíthetők, nem lehet mellettük parkolni és a legtöbb esetben nem is készpénzt, hanem levásárolható kupont adnak a kereskedők. Ilyen feltételek mellett a jelentős italfogyasztású háztartások az egyutas italcsomagolást − még ha azon lenne is betétdíj − inkább saját szelektív kukájukba dobnák. A "szelektív tudatosság erősödésével" ugyanakkor a háztartásokban milliárdokért elhelyezett tartályok válnak okafogyottá, vagyis a két rendszer jelen állás szerint mindenképpen üti egymást.
További kérdés, hogy a fővárosi panelházakban hogyan oldják meg a szelektív tartály használatát. Arról nincs szó, hogy itt a lakások mindegyikét méretarányos tartályokkal lássák el, a nagyméretű kukák a szemétledobóba kerülnek, a ledobó rendszerek azonban nem támogatják a szelektív hulladékgazdálkodást, az alsóbb szinteken kevésbé, a 9−10. emeleten élők azonban vélhetően erősen meggondolják, hogy lecipeljék-e a hulladékot.
Nagyon lopják a kukákat
A kukák árának felemelésével komoly másodpiac alakult ki, ebből is adódik, hogy az utóbbi időszakban Budapesten mind több helyen lopják a különböző űrméretű tartályokat, amiket az FKF bejelentés után − térítés ellenében − pótol. Idén eddig 281 olyan megkeresés érkezett a céghez, amelyre kártérítést kellett benyújtaniuk (ebben az eltulajdonított mellett a leégett, rongált tartályok is benne vannak). A legtöbb, 102 eset januárban történt, februárban 59-et, márciusban 69-et, áprilisban pedig 51-et regisztráltak.
TOP 5
Sajtóközlemény
EU társadalom és jog
