Nemcsak a fosszilis energiahordozók végesek. Az élelmiszernövények terméshozamának feszegetése sem kecsegtet végtelen lehetőségekkel. Főleg ha a búza öregedését gyorsítják a szélsőséges időjárási viszonyok, ahogy azt amerikai tudósok állítják egy kutatás eredményire hivatkozva.

Az élelmiszeriparban nem kizárólag az aszályok miatt várhatók zavarok. Biztosítási szakemberek szerint a nagy viharok gyakrabban lesznek képesek utakat és raktárépületeket elmosni. Ha a gabonaraktárakat és általában a terményt tároló létesítményeket nem korszerűsítik, hogy ellen tudjanak állni az elemek erejének, a mulasztás súlyos következményekkel járhat. Egyes kalkulációk szerint a viharok nagyobb kárt jelentenek, mint a termésátlag csökkenése a szélsőséges időjárás miatt.

Extrém időjárás

Némi hőmérséklet-emelkedés segíti a növények növekedését, de a következő évekre alighanem súlyos aszályokkal kell számolnunk. A Reutersnek nyilatkozó David Lobell klimatológus szerint elegendő okunk van rá, hogy gyakori élelmiszerár-növekedéseket valószínűsítsünk a jövőre nézve.

Példának okáért, a 2012-ben bekövetkezett – 56 éve nem látott mértékű – aszály Amerikában 50 százalékkal növelte a gabona árát, melynek vékánkénti árfolyama így 8 dollárra emelkedett. Európától Ukrajnán át Pakisztánig nem kímélte a gabonát a szárazság. Angliában viszont az évszázad legcsapadékosabb nyarát élték át tavaly! Egyik szélsőség sem tesz jót a termésnek.A takarmányárak is magasba ugrottak a 2012-es időjárási viszonyok miatt.

Terméshozam-növekedés: itt a vége, hol a vége?

Szakemberek szerint a mezőgazdasági szereplők elérték vagy kezdik megközelíteni a növényekből kihozható terméshozam maximumát. Az Egyesült Államokban például az éves terméshozam-növekedés jelenleg évi 1,5 százalék, ami jelentős lassulást jelent a korábbi látványos eredményekhez képest – a 70-es évek elején még évi 3,5 százalékos növekedést tudtak produkálni a termelők. Az agrárcégekre nehezedő nyomás, hogy minél többet termeljenek, a kemikáliák – növényvédő szerek, gyomirtók és műtrágyák – drasztikus használatához vezetett, ez viszont hatalmas terhet ró a talajvízre és a folyókra.

Ugyanakkor 2050-re 70 százalékkal kellene növelni a terméshozamot, hogy bolygónk teljes népességét ellássuk – szól az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) statisztikája.

Kalász: nemcsak szárad, öregszik is

A búza a második legnagyobb mennyiségben termesztett élelmiszernövény a kukorica után. Ausztrál kutatók már 2010-ban kimutatták, hogy 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén a búza szokásos növekedése a felére csökkent. De most már azt is tudjuk, hogy a meleg hőmérséklet következtében gyorsabban is „öregszik” – jelentették be a Stanford University kutatói. Attól függően, hogy mikor vetették, és mikor van az aratásának ideje, a búza öregedése a normális „sebességnél” akár 20 százalékkal is felgyorsulhat.

A tudósok 9 évnyi kutatás eredményeit összegezték, melynek során 34 Celsius-fokos hőmérsékleten figyelték meg a búza viselkedését Észak-Indiában. A vetés előbbre – vagyis hidegebb hónapokra – hozása sok helyütt azért ütközik akadályokba, mert először a rizst szokták betakarítani a földekről, s csak utána tudják elvetni a búzát.

Forrás: http://www.piacesprofit.hu/klimablog/gyorsabban-oregedik-a-buza-a-klimavaltozas-miatt/

Kép forrása: http://zipp.hu/gazdasag/2010/09/13/128_szazalekos_mezogazdasagi_arnovekedes