
A kép csak illusztráció (Forrás: Unsplash)
Stefan Bernickel brandenburgi gazda azt szeretné elérni, hogy az esővíz ott maradjon, ahol lehullik. Ennek érdekében alapjaiban alakította át gazdasága szántóföldi művelését: elhagyta a szántást és az intenzív talajlazítást, amivel évente mintegy 10 ezer liter gázolajat takarít meg. A Gramzowban megvalósított „szivacsszántóföld” programjáért Németország legmagasabb állami klímaalkalmazkodási elismerését kapta meg, írja az agraheute.
A brandenburgi Uckermark térségében gazdálkodó Stefan Bernickel a Gramzowban létrehozott „Schwamm-Acker”, vagyis „szivacsszántóföld” projektjével nyerte el a Blauer Kompass szövetségi díjat.
Az elismerést Rita Schwarzelühr-Sutter, a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Dirk Messner, a Német Környezetvédelmi Hivatal elnöke adta át Bernickelnek Berlinben, a minisztérium épületében.
A 25 ezer euró pénzjutalommal járó Blauer Kompass Németország legmagasabb állami elismerése a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő projektek számára. Bernickel egyike annak a hat díjazottnak, akiket egy kétlépcsős eljárás során választottak ki a 488 pályázó közül.
Szántás nélkül tartja meg a vizet a földeken
A díjat nem egyetlen műszaki újításért ítélték oda, hanem azért, mert Bernickel alapjaiban szervezte át gazdasága működését. Az egyre gyakoribb aszályos időszakok és heves esőzések hatására 2024-ben regeneratív művelési rendszerre állította át gazdaságát.
A célja az, hogy a csapadék lehetőleg azon a területen maradjon, ahol lehullik, és ne folyjon el a felszínen, illetve ne párologjon el rövid idő alatt. Ennek érdekében Bernickel már nem használ ekét és grubbert, vagyis kultivátoros mélylazítót, hanem csak minimális mértékben bolygatja meg a talajt. Az úgynevezett Strip-Till, vagyis sávművelés során kizárólag azt a keskeny talajsávot lazítják fel, amelybe később a vetőmag kerül.
A növényi maradványokat a föld felszínén hagyják, ahol azok védelmet nyújtanak a talajnak a napsütéssel, a széllel és a heves esőcseppek romboló hatásával szemben. A rendszert köztes növények, valamint a megváltozott éghajlati feltételekhez igazított vetésforgó egészíti ki. Bernickel többek között csicseriborsót és szemes kukoricát is termeszt.
A növényi takarás védi a talajt és csökkenti a költségeket
Amikor a Bauernzeitung az előző télen felkereste Bernickelt a gazdaságában, a gazda így foglalta össze módszerének lényegét: „Nem hagyjuk védtelenül a talajt, hanem növényi maradványokból álló védőréteg alatt tartjuk.”
Földjein ezért már nem látható csupasz, feketésbarna talajfelszín, amelyet korábban sok gazdálkodó a gondosan elvégzett munka jelének tekintett. A felszínen hagyott növényi maradványok visszaverik a napsugárzás egy részét, mérséklik a szél talajszárító hatását, és elősegítik a nedvesség megőrzését. A szántás és az intenzív talajművelés elhagyása egyúttal csökkenti a munkagépek használatát, így Bernickel évente mintegy 10 ezer liter gázolajat takarít meg. Ez már csak azért is érdekes, mert a gázolajra korábban évente kifizetett összeg kárpótolja, hisz a korábbi évekhez képest az alkalmazkodó gazda kevesebb hozammal bír.
A rendszer egyszerre mérsékli a gazdaság üzemanyagköltségeit, javítja a talaj vízmegtartó képességét, és ellenállóbbá teszi a földeket az aszállyal, valamint a szélsőséges csapadékeseményekkel szemben.
Kapcsolódó anyagok:
Így vált energiafüggetlenné: 7000 liter olajat spórol évente egy gazda az energiafű termesztésével
Kamaszból gazda: így lett Carl Combergből Németország legfiatalabb földművese
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Zhen Yao on Unsplash












