Mint ahogy a bevezet? sorokban is elhangzott, a definíció utolsó mondata maga is a törvényi szabályozásra, valamint a törvények végrehajtására szolgáló intézményrendszerre utal. Mindennek ismertetésére azért is van szükség, mert a zöld nemzetgazdasági átalakuláshoz – alapjait tekintve – jogilag is képzett zöld állampolgárokra lesz szükség.
A jog prioritása
Mint ahogy a bevezet? sorokban is elhangzott, a definíció utolsó mondata maga is a törvényi szabályozásra, valamint a törvények végrehajtására szolgáló intézményrendszerre utal. Mindennek ismertetésére azért is van szükség, mert a zöld nemzetgazdasági átalakuláshoz – alapjait tekintve – jogilag is képzett zöld állampolgárokra lesz szükség. Ezért a jog prioritást élvez más tudományágakhoz képest, hisz modellezi a természet- vagy társadalomtudomány, közgazdaságtan eredményeit, így pl. ha bárki meg akar ma érteni egy környezeti határértékkel kapcsolatos problematikát, meg kell ismernie annak közgazdaságtanban rögzített alapjait is.
Magyarország ma már tagja az EU-nak, így érdemes annak alkotmányozási (és jogi) folyamatait, részállomásait alapul venni ahhoz, hogy a környezetvédelem jogi fogalmát megadhassuk.
Nem mindig volt ez azonban így, s?t volt olyan id?szak is Európában, amikor a környezetvédelem jogilag még nem, vagy alig volt definiált. Ezt mutatja be az alábbi példa, hisz a megfelel? környezethez való jogra az 1970-es évekt?l kezd?d?en egyre inkább igény mutatkozott.
Az 1972-es ENSZ konferencia, azaz „Stockholm óta a nemzetközi dokumentumok egyre növekv? számban tartalmaznak utalásokat a környezeti jogokra... Annak ellenére, hogy az 1950. évi Európai Emberi Jogi Konvenció nem tartalmazza a környezethez való jogot, az Európai Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlata arra mutat, hogy a környezeti károkozás olyan emberi jogok sérelméhez vezet, amelyet a konvenció elismer.”(1) E körben a magánélethez vagy családi élethez, illetve a tulajdonhoz való jog kerülhet szóba. Így egy konkrét jogesetben, a López Ostra ügyben a Bíróság elfogadta az Emberi jogok európai konvenciójának 8. cikkét, mint jogalapot, mely a magán- és családi élet védelmére szolgál. Megállapította, hogy a panaszos közvetlen környezetében létesített és m?ködtetett illegális hulladékkezel? károkozása „belefér” a hivatkozott jog megsértésébe. Mellesleg a törvényszék a spanyol államot is elmarasztalta, mert szerinte annak hatóságai és bíróságai nem tettek meg mindent a panaszos érdekében.(2)
Ha tanulmányozzuk az Emberi Jogok Európai Bíróságának a jogeseteit, megérthetjük, mik az alapvet? elvek a környezetvédelemben, és azt is megérthetjük, mi sajátítandó el abból, hogy ennek megfelel?en hazánkban is védhessük a környezetet.
Az 1980-as évekt?l kezdve elindult és kiszélesedett az EU (környezetvédelemmel kapcsolatos) alkotmányozási folyamata, melynek eredményeképpen, illetve tekintettel arra is, hogy a szocialista rendszerek összeomlásával új tagországokkal b?vült és b?vül ma is az Unió, az egységes Európa megteremthette azokat a feltéteket, melyek révén jóval többet tehetett a környezetvédelem terén, mint az egyes tagországok külön-külön. Így pl. ha csökkenteni kellett a tagországoknak a CO2 kibocsátásukat, ezt meg is kell tenniük, ”más megoldás” egyszer?en nem maradhatott.
Az 1990-es évekre a természet- és társadalomtudományok megadták a fenntartható fejl?dés, a jöv? nemzedéke, a biodiverzitás tudományos fogalmait, így megjelentek az uniós tagországokban az ezzel kapcsolatos konkrét törvények is.
[1] ld.: Dr. Bándi Gyula: Környezetjog 64. oldal, (Osiris Kiadó, Budapest, 2006)
[2] vö.: Dr. Bándi Gyula: Környezetjog 64. oldal, (Osiris Kiadó, Budapest, 2006)
TOP 5
