A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Egy új elemzés szerint az elektromos autók és a hőszivattyúk jelenleg nem hoznak bizonyított szén-dioxid-kibocsátás csökkenést az Egyesült Királyságban.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a 2030-as tisztaenergia-célok előtt sürgősen át kell gondolni a prioritásokat. A tanulmány szerint az ország rossz irányba halad, amikor az elektrifikációt előrébb helyezi, mint a megfelelő tiszta energiakapacitás kiépítését.
A Queen Mary University of London kutatói szerint a jelenlegi nettó zéró politika részben félrevezető alapokon nyugszik. Az elemzés rávilágít arra, hogy a rendszer még nem áll készen a teljes villamosításra. A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e elektromos megoldásokra, hanem az, hogy mikor. A jelenlegi adatok alapján a válasz egyértelműen az, hogy még nem most.
A megújulók ingadozása és az energiahiány problémája
A kutatók, Alan Drew és David Dunstan professzor 2023-as adatokat vizsgáltak meg. A cél az volt, hogy újraértékeljék az Egyesült Királyság 2030-ig tervezett villamosenergia-dekarbonizációját.
Az eredmények szerint a szél- és napenergia termelésének ingadozását jelentősen alábecsülték, ami komoly ellátási hiányokat eredményezett, eredményez, és amelyeket továbbra is gáztüzelésű erőművekkel kell fedezni. Mivel az elektromos autók és a hőszivattyúk éppen ezekben az időszakokban növelik az áramigényt, a kibocsátáscsökkentés nem valósul meg.
A tanulmány szerint így jelenleg nem mérhető érdemi környezeti előny, a hálózat ráadásul nem tud lépést tartani a megújuló energiatermeléssel, hisz szélerőműveket gyakran le kell állítani, mert a hálózat nem képes befogadni az energiát.
Ez az úgynevezett „curtailment” egyre nagyobb költségeket jelent, 2025-ben meghaladta az 1 milliárd fontot, és 2030-ra elérheti a 20 milliárd fontot is. Az összeg jól mutatja a rendszer strukturális problémáit, azaz kijelenthető, hogy a jelenlegi infrastruktúra egyszerűen nem képes kezelni a megújuló energia gyors növekedését.
Új prioritások nélkül nem érhető el a klímacél
A kutatás egyértelműen arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi energiapolitikát át kell alakítani, és komoly figyelmet kell fordítani más, kulcsfontosságú területekre is. A szakértők szerint az egyik legégetőbb feladat az elektromos hálózat megerősítése, hiszen enélkül a megújuló energiaforrások bővítése sem tud valódi eredményeket hozni. Ezzel párhuzamosan fel kell gyorsítani a szél- és napenergia telepítését is, ugyanakkor önmagában ez sem elegendő, ha nem állnak rendelkezésre olyan technológiák, amelyek képesek kezelni a termelésből adódó ingadozásokat. Ilyen megoldást jelenthet például a zöld hidrogén előállítása vagy a szintetikus üzemanyagok fejlesztése, amelyek segíthetnek a felesleges energia hasznosításában.
A tanulmány emellett kiemeli a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás szerepét is, különösen azért, mert a gázerőművek várhatóan még 2030-ban is az energiaellátás jelentős részét biztosítják majd. Alan Drew professzor szerint az Egyesült Királyságnak mielőbb újra kell gondolnia jelenlegi stratégiáját, hiszen bár az elektromos autók és a hőszivattyúk hosszabb távon fontos szerepet játszhatnak, jelenleg még nem járulnak hozzá érdemben a kibocsátás csökkentéséhez. David Dunstan professzor ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a döntéshozóknak nem elméleti várakozásokra, hanem valós adatokra kell alapozniuk a politikai döntéseiket.
A kutatók szerint a dekarbonizáció elérhető cél, azonban csak akkor, ha a figyelem a rendszer valódi szűk keresztmetszeteire irányul. Ehhez elengedhetetlen, hogy ne túlzottan optimista feltételezésekre építsenek, különösen az energiatárolás jelenlegi, még korlátozott lehetőségeit illetően. Az elektrifikáció előnyei ugyanis egyelőre nem tudnak teljes mértékben érvényesülni. A jövő sikere azon múlik, hogy a fejlesztések a teljes energiarendszert átfogják, és ne csupán egy-egy elemre koncentráljanak.
Kapcsolódó anyagok:
Szélenergia: mégis miért kapcsolják le a szélturbinákat Nagy-Britanniában?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Nerijus jakimavičius from Pixabay
TOP 5
