A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Súlyos vereséget szenvedett a Google az Európai Unióban. Az uniós bíróság végleg elutasította a vállalat fellebbezését az Android operációs rendszerrel kapcsolatos trösztellenes ügyben, így érvényben marad a 4,1 milliárd eurós rekordbírság. A döntést sok szakértő mérföldkőnek tartja, mert tovább erősítheti az Európai Unió fellépését a világ legnagyobb technológiai vállalataival szemben.
Az ügy középpontjában az áll, hogy a Google az Android operációs rendszer segítségével jogellenesen erősítette piaci fölényét, miközben korlátozta versenytársai lehetőségeit a mobiltelefonok piacán, írja a Reuters.
Az uniós bíróság a Bizottságnak adott igazat
Az Alphabet tulajdonában lévő Google csütörtökön elveszítette hosszú évek óta tartó jogi csatáját a rekordösszegű uniós trösztellenes bírság ellen. Az Európai Bizottság, amely az Európai Unió versenyfelügyeleti hatóságaként működik, az elmúlt 15 év során több milliárd euró bírságot szabott ki a Google-ra különböző versenyjogi jogsértések miatt. Az ügyek azonban hosszú éveken át húzódtak a bíróságokon, mivel a vállalat minden jelentős döntés ellen fellebbezést nyújtott be.
Az Androiddal kapcsolatos bírságot eredetileg 2018-ban szabta ki az Európai Bizottság. Egy évvel korábban, 2017-ben a Google már 2,42 milliárd eurós bírságot kapott azért, mert saját ár-összehasonlító szolgáltatásának jogtalan versenyelőnyt biztosított a kisebb riválisokkal szemben. A vállalat ezt a fellebbezést 2021-ben elveszítette.
Az Android-ügyben még hosszabb ideig tartott a jogi eljárás. Az Európai Bizottság eredetileg 4,34 milliárd euróra bírságolta a Google-t, mert olyan megállapodásokat kötött a mobiltelefon-gyártókkal, amelyek kötelezővé tették a Google Search kereső, a Chrome böngésző és a Google Play alkalmazásbolt előzetes telepítését az Android-készülékeken. Emellett ezek a szerződések akadályozták a gyártókat abban is, hogy versenytárs operációs rendszereket használjanak.
Egy alacsonyabb szintű uniós bíróság 2022-ben 4,1 milliárd euróra csökkentette a bírság összegét. A Google ezt követően a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához fordult, amely az unió legfelsőbb bírósági fóruma. A bíróság azonban most az Európai Bizottságnak adott igazat.
Az ítélet szerint a Google és anyavállalata, az Alphabet által benyújtott fellebbezést elutasították, ezzel pedig megerősítették a Google Search piaci erőfölénnyel való visszaélése miatt kiszabott büntetést az Android operációs rendszerrel összefüggésben.
További milliárdos bírságok is várhatnak a Google-re
A Google szóvivője szerint az ítélet nem vette megfelelően figyelembe azokat a beruházásokat, amelyeket a vállalat azért hajtott végre, hogy az Android nyitott, más rendszerekkel együttműködő és ingyenesen használható maradjon. A vállalat hangsúlyozta, hogy már 2018-ban módosította szerződéseit annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Bizottság eredeti döntésének, és továbbra is az innovációra, valamint a felhasználók, partnerek és fejlesztők számára biztosított nyitottságra összpontosít.
A Google az elmúlt évtizedben különböző versenyjogi jogsértések miatt összesen közel 11 milliárd euró uniós bírságot halmozott fel. Bár a rekordösszegű, 4,1 milliárd eurós bírság az Alphabet éves nyereségének kevesebb mint 3 százalékát teszi ki, az ítélet más szabályozó hatóságokat és piaci szereplőket is arra ösztönözhet, hogy kártérítési pereket indítsanak a vállalat ellen.
A Google korábbi, ár-összehasonlító szolgáltatással kapcsolatos veresége után több országban is milliárd dolláros kártérítési perek indultak. Szerdán egy svéd bíróság arra kötelezte a Google-t, hogy körülbelül 1,5 milliárd dollár kártérítést fizessen a PriceRunner ár-összehasonlító szolgáltatásnak, amely jelenleg a Klarna tulajdonában van.
A Google ellen ráadásul a közeljövőben is további bírságokat fognak kiszabni. Az Európai Unió vizsgálja, hogy a vállalat jogellenesen részesíti-e előnyben saját szolgáltatásait és termékeit a keresési találatok között, valamint azt is, hogy alkalmazásboltjának működése megfelel-e a Digitális Piacokról szóló jogszabálynak (Digital Markets Act), amelynek célja a nagy technológiai vállalatok piaci erejének korlátozása.
Kapcsolódó anyagok:
Az internetet évek óta feudális királyként viselkedő néhány tech-milliárdos irányítja?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: pexels
TOP 5
