Nagy-Britannia ismét csatlakozhat az Európai Unióhoz?

Andy Burnham brit miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának újra át kell gondolnia az Európai Unióhoz fűződő hosszú távú kapcsolatát, és a lehetőségek közül az uniós visszacsatlakozást sem szabad kizárni. Emmanuel Macron francia elnök üdvözölné a britek visszatérését, de figyelmeztetett: London nem válogathat szabadon az uniós tagság előnyei és kötelezettségei között, írja a Reuters. 

Andy Burnham szerdán arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának több lehetőséget is mérlegelnie kell az Európai Unióval kialakítandó jövőbeni kapcsolatával kapcsolatban, beleértve a teljes jogú visszacsatlakozást is. A brit miniszterelnök ismét hangsúlyozta korábbi álláspontját, miszerint a Brexit „több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott” az országnak.

Kijelentéseit vegyesen fogadta Emmanuel Macron. A francia elnök azt mondta, „nagyon jó hír” lenne, ha az Egyesült Királyság ismét csatlakozna az Európai Unióhoz. Ugyanakkor határozottan elutasította azt az elképzelést, hogy a kapcsolatok új alapokra helyezése lehetővé tegye London számára a tagság egyes elemeinek tetszőleges kiválasztását. 

Burnham a Munkáspárt keddi éves kongresszusán azzal érvelt, hogy az országnak ismét meg kell vizsgálnia a Nagy-Britannia és európai partnerei közötti hosszú távú kapcsolat lehetséges formáit. A politikus a 2016-os népszavazás előtt az uniós tagság fenntartása mellett kampányolt.

A miniszterelnök szerint Nagy-Britannia kilépése nem teljesítette a Brexit támogatói által hangoztatott ígéretet az irányítás visszaszerzéséről. Véleménye szerint a távozás ehelyett gyengébbé tette az országot, különösen a gazdaság és a magas bevándorlás kezelésének területén.

A teljes uniós tagság is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel

Burnham kedden késő este a BBC-nek ismét arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának többféle jövőbeni kapcsolati modellt kellene mérlegelnie. A lehetőségek között nemcsak a teljes jogú uniós tagság szerepelhet, hanem az Európai Unió egységes piacához, a vámunióhoz vagy akár mindkettőhöz történő visszatérés is. A felvetés újraindította azt a megosztó vitát, amely az elmúlt tíz évben élesen kettészakította a brit társadalmat.

„Maradhatunk úgy, ahogyan most vagyunk. Ez mindenképpen egy lehetőség, ha az emberek úgy gondolják, hogy ez a megfelelő helyzet számunkra” – mondta Burnham.

A miniszterelnök ugyanakkor a többi lehetséges irány között megemlítette azt is, hogy az ország akár „végig is mehetne az úton”, vagyis visszatérhetne a teljes uniós tagsághoz. Szerdai interjúiban Burnham azt sugallta, hogy még messze van egy esetleges új népszavazásról szóló döntés. Hangsúlyozta, hogy kongresszusi beszéde egy Nagy-Britannia számára készülő tízéves terv kidolgozásának része volt.

Elmondása szerint először meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, majd figyelembe kell venni, hogy a társadalom melyik irányt támogatja. Amikor arról kérdezték, hogy egy későbbi választási programban szerepelhet-e az uniós tagságról szóló újabb népszavazás, úgy válaszolt: „Bizonyos dolgok lehetségesek.”

A YouGov júniusban végzett felmérése szerint a britek többsége jelenleg támogatná az uniós visszacsatlakozást. A választók 55 százaléka igennel, 34 százaléka pedig nemmel szavazna.

A kelet-londoni Barkingban élő, 64 éves Gary Knowles, aki takarítóként és fodrászként dolgozik, elmondta, hogy 2016-ban a kilépésre szavazott, mert azt gondolta, az kedvezőbb lesz az ország számára. Azóta azonban megváltozott a véleménye, részben az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése miatt. A felmérésekben mért támogatottság ugyanakkor gyakran csökken, amikor a válaszadókat az uniós költségvetéshez való hozzájárulásról vagy az euró bevezetéséről is megkérdezik. Az 59 éves, London központjában dolgozó aktuárius, Roy Taylor nyitott lenne az Európához fűződő kapcsolat szorosabbá tételére, de bizonytalan abban, hogy az országnak valóban szüksége van-e egy újabb, hosszadalmas Brexit-vitára.

Macron nem támogat részleges tagságot, novemberben jön az EU–brit csúcstalálkozó

Emmanuel Macron gyorsan figyelmeztette Burnhamet, hogy az uniós tagságnak nincs köztes formája. A francia elnök megjegyzése felidézte a London és Brüsszel között éveken át zajló vitákat, amelyek meghatározták a Brexit utáni jelenlegi kapcsolatot.

„Amikor Nagy-Britannia újra együtt akar működni velünk, problémát jelent, hogy kívül van. Nem válogathat az uniós szabadságok között, és nem dönthet úgy, hogy csak azt fogadja el, ami megfelel neki, miközben minden mást elutasít” – mondta Macron.

Burnham a BBC-nek azt is elmondta, hogy részt vesz a novemberre tervezett brit–uniós csúcstalálkozón. Az eseményt eredetileg júliusban tartották volna, de Keir Starmer lemondása után elhalasztották. A miniszterelnök a találkozón előrelépést szeretne elérni a brit iparágak támogatásáról és a bevándorlás kezeléséről szóló tárgyalásokon. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes gazdasági ágazatok jobb hozzáférése az uniós piachoz bizonyos európai szabályok elfogadásával járhat. Burnham szerint ezért azt is tisztázni kell, hogy a brit választók támogatnának-e egy ilyen megközelítést.

Egyelőre nem világos, hogyan kívánja felmérni a közvéleményt. A Munkáspárt kongresszusán azonban azt mondta, hogy a novemberi csúcstalálkozó időszakában ismerteti a lakossággal az általa reálisnak tartott lehetőségeket.

Burnham korábban azt ígérte, hogy tartja magát a Starmer-kormány 2024-es választási vállalásaihoz. Ezek között szerepelt, hogy Nagy-Britannia az Európai Unión kívül marad, és nem tér vissza sem az egységes piachoz, sem a vámunióhoz, sem a személyek szabad mozgásának rendszeréhez.

A britek 2016-ban szavaztak az Európai Unióból való kilépésre, lezárva a több mint négy évtizedes tagságot. A döntést évekig tartó politikai felfordulás követte, miközben az egymást váltó kormányok a népszavazás gazdasági és diplomáciai következményeivel küzdöttek.

A vita várható élességét jelzi, hogy a Nigel Farage veterán Brexit-kampányoló által vezetett populista Reform UK máris bírálta Burnham elképzeléseit. A párt a Munkáspárt kormányát tette felelőssé az alacsony gazdasági növekedésért.

„Andy Burnham alig öt perce miniszterelnök, de máris megpróbál bennünket a hátsó ajtón keresztül visszacsempészni Brüsszelbe” – fogalmazott Richard Tice, a Reform UK alelnöke. 

Kapcsolódó anyagok:

Válságra készül Nagy-Britannia: víz és konzerv felhalmozására kéri a kormány a lakosságot

Izland elutasította az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Claire Rye from Pixabay