A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Több tízezer ember vonult utcára Brüsszelben, hogy erőteljesebb fellépést követeljen az Európai Unió vezetőitől a klímaváltozás ellen. A tüntetést egy hónappal a törökországi COP31 ENSZ-klímacsúcs előtt rendezték meg, amelyhez az előző konferencia eredményei és a megváltozott geopolitikai helyzet miatt egyelőre visszafogott várakozások fűződnek, írja az euronews.
Vasárnap több tízezer ember vonult végig Belgium fővárosának utcáin, hogy az eddiginél határozottabb klímavédelmi intézkedéseket követeljen az Európai Unió vezetőitől. Az Európában idén nyáron tapasztalt rekordhőmérsékletek és egymást követő hőhullámok tovább erősítették az emberi tevékenység okozta klímaváltozás következményeivel kapcsolatos aggodalmakat.
Belgiumban – sok más európai országhoz hasonlóan – példátlanul megnőtt a többlethalálozások száma a rendkívüli hőhullámok idején.
A hőhullámok miatt egyre sürgetőbbé vált a klímavédelem
Aimen Horch, a flamand és brüsszeli Zöld Párt elnöke az Euronewsnak azt mondta, hogy a klímavédelmi követelések nem változtak, a cselekvés azonban még soha nem volt ennyire sürgős.
„Emberek haltak meg a hőség miatt. A lakásaikban uralkodó körülmények miatt éjszaka képtelenek voltak aludni. Látták a pusztító erdőtüzeket a Hautes Fagnes területén, amely az ország egyik legfontosabb természetvédelmi körzete, és azt is tapasztalták, hogy a kormány nem tett semmit” – fogalmazott Horch.
A felvonulás számos résztvevője, köztük Horch is, csalódottságának adott hangot a politikusok tétlensége miatt. A tiltakozók szerint a klímacélok egyre hátrébb kerülnek a politikai napirenden, miközben több kormány is mérsékli korábbi környezetvédelmi vállalásait.
„Az Európai Parlamentben és itt, Belgiumban is küzdenünk kell azért, hogy a klímavédelem a napirend élén maradjon, mert a sürgősség nem múlt el. A hőhullámok nem tűntek el, és a klímaváltozás emberek mindennapi életére gyakorolt hatása sem szűnt meg” – jelentette ki.
A vasárnapi demonstrációt a Climate Coalition szervezte más szervezetekkel együttműködésben. A szervezet öt fő követelést fogalmazott meg: a fosszilis energiahordozóknak nyújtott támogatások fokozatos megszüntetését és a fosszilisenergia-ágazat megadóztatását, több zöldterület létrehozását, igazságos klímaátmenetet, a lakosság és a vállalkozások fokozott támogatását a fosszilis energiahordozóktól való elszakadáshoz, valamint szélesebb körű nemzetközi együttműködést a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A rendőrség becslése szerint 45 ezren vettek részt a legújabb brüsszeli klímatüntetésen, míg a szervezők körülbelül 60 ezerre tették a résztvevők számát. A felvonuláshoz civil szervezetek, szakszervezetek, társadalmi és ifjúsági mozgalmak, egyetemek, emberi jogi csoportok, valamint politikai pártok is csatlakoztak.
Alacsonyak a várakozások a törökországi COP31 előtt
A demonstrációt egy hónappal az Antalyában megrendezendő COP31 ENSZ-klímakonferencia előtt tartották. A törökországi csúcstalálkozóra a világ számos országából érkeznek majd küldöttek.
A tavalyi konferencia csalódást keltő eredménye után idén is kevés esélyt látnak jelentős áttörésre. Donald Trump vezetése alatt az Egyesült Államok visszavonulóban van a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítésektől, miközben a környezetvédelem a globális politikai napirenden is egyre hátrébb szorul. A kilátásokat tovább rontja, hogy a meredeken emelkedő energiaárak megerősítették a legnagyobb olaj- és földgáztermelők helyzetét. Emiatt ezek az országok még kevésbé hajlandók megfontolni a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetését.
Az Egyesült Államok klíma-együttműködéstől való távolodása, valamint Kína és India vezetőinek távolmaradása a brazíliai Belémben megtartott tavalyi COP30 klímacsúcsról azt eredményezte, hogy elsősorban az Európai Unió próbált előrelépést elérni a klímafinanszírozásban. Az EU várhatóan az energiabiztonságot állítja majd a törökországi COP31-en képviselt álláspontjának középpontjába. A közösség érvelése szerint a tiszta energia egyszerre teremthet biztonságosabb és megfizethetőbb energiaellátást, valamint csökkentheti a külföldi beszállítóktól való függőséget.
Az Európai Unió továbbra is a globális klímavédelem egyik vezető szereplőjeként határozza meg magát, és a világ legnagyobb állami klímafinanszírozási támogatójának számít. A közösség ugyanakkor úgy készül a csúcstalálkozóra, hogy az utóbbi időben több saját környezetvédelmi szabályát is enyhítette. A Kínával és az Egyesült Államokkal folytatott verseny erősödése miatt Brüsszel egyre inkább vállalkozásbarát gazdaságpolitikai megközelítést alkalmaz.
Ennek legutóbbi példája az Európai Bizottság javaslata, amely egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasztaná a metánkibocsátásra vonatkozó uniós szabályozás végrehajtását. A kezdeményezés az iráni és az ukrajnai háború által súlyosbított energiaválság, valamint az iparági szereplők intenzív lobbitevékenysége közepette született. A metán rendkívül erős üvegházhatású gáz, és a klímaváltozás második legjelentősebb előidézője.
Kapcsolódó anyagok:
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by NakNakNak from Pixabay
TOP 5
