A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Hollandiában egy különleges építőipari technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a moha közvetlenül a betonfelületeken telepedjen meg és növekedjen. A Mosscrete nevű innováció segítségével épületek homlokzatai, hidak és zajvédő falak válhatnak zöldfelületté, ráadásul a növényeknek nincs szükségük talajra vagy folyamatos öntözésre. A megoldás nemcsak a városok zöldítésében játszhat szerepet, hanem az épületek hőszabályozásában és a zajcsökkentésben is, írja a PRAGMATIKA.
A holland Respyre vállalat által kifejlesztett Mosscrete egy úgynevezett bioreceptív betonbevonat, amely megfelelő körülményeket teremt ahhoz, hogy a moha közvetlenül a függőleges felületeken is megtelepedhessen.
A vállalat beszámolója szerint a technológia épülethomlokzatok, hidak, zajvédő szerkezetek és más városi infrastruktúra-elemek zöldítésére használható. A hagyományos növényzettel ellentétben a mohának nincs szüksége termőtalajra vagy állandó öntözőrendszerre. A növekedéséhez szükséges nedvességet az esőből és a levegő páratartalmából is képes felvenni.
Hogyan működik a holland mohabeton?
A Mosscrete technológiáját a Delfti Műszaki Egyetemen (Delft University of Technology) végzett kutatások alapján fejlesztették ki. Az eljárás során a speciális anyagot felviszik a kiválasztott felületre, amelyen idővel fokozatosan kialakulhat egy összefüggő moharéteg.
A moha egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a hagyományos növényekkel ellentétben nem rendelkezik valódi gyökérrendszerrel. A felülethez úgynevezett rizoidokkal, vagyis apró, fonalszerű képletekkel rögzül. Ezek nem hatolnak be az építőanyag belsejébe, ezért nem károsítják annak szerkezetét. A technológia további előnye, hogy nemcsak új épületeknél alkalmazható, hanem meglévő építmények felújításakor is.
A Respyre tájékoztatása szerint a vállalat már nyolc különböző projektben alkalmazta a Mosscrete technológiát. Az egyik ilyen beruházás a belgiumi Kortrijk városában valósult meg, ahol egy új ipari raktárépület homlokzatát zöldítették ki. Az előregyártott szendvicspanelekből készült épületnél összesen 450 négyzetméternyi homlokzati felületen alkalmazták a mohabetont. A rendszert esővízgyűjtő megoldással is összekapcsolták, így a zöldítés már az építkezés során a homlokzat részévé vált, anélkül, hogy bonyolult növénygondozási rendszert kellett volna telepíteni.
A hollandiai Hoofddorp városában egy 300 négyzetméteres zajvédő fal felújításánál használták a Mosscrete technológiát. Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy a moha képes-e kizárólag a természetes nedvesség felhasználásával növekedni, aktív öntözés nélkül.
A zöldítés mellett a moha a zajcsökkentésben is szerepet játszhat, mivel porózus szerkezete hozzájárulhat a hang elnyeléséhez.
Egy másik projekt a hollandiai Purmerend városában valósult meg, ahol egy 260 négyzetméteres szociális lakóépület homlokzatán alkalmazták a különleges bevonatot. A beruházás előkészítésekor több hagyományos homlokzatzöldítési megoldást is megvizsgáltak, de ezek közül néhányat a magas telepítési és fenntartási költségek miatt elvetettek. Végül az épület ablak nélküli homlokzati falán alkalmazták a Mosscrete technológiát.
Ez a beruházás a fejlesztés egyik első gyakorlati alkalmazása volt, amelynek tapasztalatai segítették a vállalatot a bioreceptív homlokzatok kialakításának továbbfejlesztésében. Mohabeton, Mosscrete, Hollandia, Respyre, Fenntarthatóság, Zöld technológia, Építőipar, Városi zöldítés, Környezetvédelem, Innováció, Zöld épületek
A mohával borított beton az épületek hűtésében is segíthet
A hollandiai Haarlem városában egy kereskedelmi épület felújításakor 313 négyzetméternyi homlokzati felületet zöldítettek ki mohával. A technológiát ebben az esetben hőszigeteléssel kombinálták. A projekt célja az volt, hogy az épület külső felületén zöld növényréteget hozzanak létre, miközben javítják annak hőszigetelési tulajdonságait. A moharéteg ugyanis képes visszatartani a csapadékvíz egy részét, és lassíthatja a hő áramlását a homlokzaton keresztül.
A technológiát Amszterdamban is kipróbálták, méghozzá olyan hídpillérek felületén, ahol korábban problémát jelentettek a graffitik. A Mosscrete alkalmazásával azt vizsgálják, hogy a mohával borított felületek kevésbé vonzóvá válhatnak-e a rongálók számára, miközben a városi infrastruktúra zöldfelületeinek aránya is növelhető. Mivel a helyszínen nincs aktív öntözőrendszer, a projekt arra is lehetőséget kínál, hogy megfigyeljék, miként fejlődik a moha kizárólag az eső, a levegő páratartalma és az árnyék hatására.
A mohával borított homlokzatok előnyeit tudományos kutatások is vizsgálják.
A Science of the Total Environment című tudományos folyóiratban 2026 júniusában megjelent tanulmány szerint a moharéteg az épülethomlokzatok hőtechnikai viselkedését is befolyásolhatja, hisz amikor a moha nedves, a benne tárolt víz párolgása hűtőhatást eredményez. Ez csökkentheti az épületszerkezet felé irányuló hőátadást, ami különösen a melegebb időszakokban lehet előnyös.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a száraz moha közvetlen napsütésben túlmelegedhet. Ez azt jelenti, hogy a mohabevonat hűtési hatékonysága jelentős mértékben függ annak nedvességtartalmától. A holland fejlesztés tehát ígéretes lehetőséget kínál a városok zöldítésére, de a gyakorlati eredményeket a helyi éghajlat, a csapadék mennyisége, a páratartalom és a napsugárzás is befolyásolja.
A Mosscrete különlegessége, hogy a hagyományos, növényekkel beültetett zöldfalakkal szemben közvetlenül az épületek felületén teremti meg a moha növekedésének feltételeit, így egyszerűbb alternatívát jelenthet bizonyos városi zöldítési megoldásokhoz képest. A technológia szélesebb körű alkalmazása hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a betonból épült városi környezetben is több természetes növényfelület jelenjen meg.
Forrás: Respyre – Mosscrete, Science of the Total Environment (2026. június)
Kapcsolódó anyagok:
A függőleges kertek nemcsak szépek, hanem hatékonyan hűtik a túlmelegedő városokat is
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Arnie Chou: pexels
