A szőlőkúrát szinte mindenki ismeri. Ám a sokféle őszi bogyós gyümölcs szépítő hatásáról kevesen hallottak.
Ilyentájt már érnek (éppen leértek, vagy hamarosan érni fognak) a klasszikus vadon termő gyümölcsök: a szeder, a kökény, a csipkebogyó és a homoktövis, illetve a különféle cserjék termései: az áfonya és az erdei málna. Nemesített gyümölcseink vadon termő rokonai mellett ilyenkor olyan kevésbé ismert fajokkal is a találkozhatunk, amilyen például a som. Ezek a gyümölcsök finomak, egészségesek, és mindemellett garantáltan biominőségűek, hiszen az erdőben senkinek sem jut eszébe műtrágyázni vagy permetezni.
Hogy valaki sok zöldséget és gyümölcsöt eszik-e, az már a bőrének a kémiai összetételéből is megállapítható. Több száz középkorú emberrel elvégzett mérési adatok bizonyítják, hogy az arcról leolvashatók az életmódról és a táplálkozási szokásokról árulkodó információk. A nem dohányzó, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó személyek bőrének felszínén lényegesen magasabb a béta-karotin és a likopin nevű antioxidánsok koncentrációja, mint azokén, akik dohányoznak, és hagyományos vegyes koszton élnek.
Brit kutatók rájöttek, hogy egy ember arcának színe döntő szerepet játszik abban, a többiek vonzónak találják-e, és ez az arcszín a táplálkozással erősen befolyásolható. Így például a sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó diétán tartott emberek bőre már nyolcheti diéta után is sokkal vonzóbb és életerősebb. A Bristoli Egyetem kísérleti pszichológiai tanszékének munkatársa, dr. Ian Stephen több vizsgálattal erősítette meg, hogy a rózsás bőrszín különösen egészséges és vonzó hatást kelt. Ezt az emberek általában erős szívvel és erőteljes tüdővel társítják képzeletben. Stephens vizsgálatai megcáfolják azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy napozással és az így elért napsütötte színnel növelhetjük vonzerőnket. A vegetáriánus hangsúlyú táplálkozás sokkal hatékonyabb ennek a célnak az elérésére.
Értékes vadon termő bogyók
Az étkezés a ráncok mélységét is befolyásolja. Aki sok sárga és piros zöldséget, élénk színű bogyós gyümölcsöt, hüvelyest és olivaolajat fogyaszt, annak sokkal kevésbé ráncos a bőre, mint annak, aki sok cukrot, zsíros ételt és húst eszik. A bőr tehát nemcsak a lélek tükre, hanem az egész testé és egészségi állapotunké. Az ősz a legjobb alkalom arra, hogy megszépüljünk!
A fekete bodza főként tápanyagban gazdag földben érzi jól magát. A virágzat és a bogyók mellett a fiatal fa kérge, illetve a virágzás előtt leszedett levelek is hasznosíthatók. A kéregből és levélből főzött tea vízhajtó hatású, és segít ödéma és székrekedés esetén. Vigyázat: a bodzabogyót soha ne együk nyersen, mert mérgező anyagok vannak benne! Hő hatására viszont ezek a méreganyagok lebomlanak.
Vadszederbokorral az erdőben, a sövényekben és a mező szélén egyaránt találkozhatunk. A szeder fajtájától függően júliustól októberig érik, jellegzetes aromája viszont csak teljesen érett állapotban élvezhető igazán, amikor a bogyók már egészen feketék. A leszedett bogyókat lehetőleg azonnal használjuk fel, jól le is fagyasztható, de lekvárt vagy szörpöt is készíthetünk belőle.
Élénk őszi színek
A homoktövis főként vízparton és homokos folyóparton fordul elő. Egy centis, narancssárga bogyóit október elejétől szedhetjük. Mivel egyenként leszedni őket elég fárasztó, a kertészek gyakran az egész ágat levágják, és így szedik le a bogyókat. Még könnyebb a dolog, ha az ágakat bogyóstul előbb betesszük a mélyhűtőbe. A fanyar-savanykás bogyókat belekeverhetjük frissen müzlibe, túróba vagy desszertbe. Jó ízűek a homoktövissel készült tej- vagy írókoktélok. A bogyók legnagyobb értékét magas C-vitamin-tartalmuk adja. Ezenkívül gyulladásgátló hatásúak, és segítenek hasmenés esetén.
A csipkerózsa a leggyakoribb vadrózsafaj. Termését, a csipkebogyót szeptembertől az első fagyokig szedhetjük. A piros bogyók igen gazdagok C-vitaminban. A Dél-Európából származó som egyedülálló bokrok formájában nő az erdőben. Február–márciusban nyíló sárga virágairól messziről megismerhetjük. A meszes talajt kedveli, ezért csak ilyen vidékeken találkozhatunk vele. Piros bogyói szeptember–októberben érnek, szörpöt, zselét és likőrt egyaránt készíthetünk belőlük.
A kökény erősen tüskés cserje, amely vadon sövényekben és erdők szélén nő, sok helyen találkozhatunk vele. Termése nagyon savanyú, valósággal összehúzza az ember száját, csak az első fagyok után lesz kevésbé fanyar. Ezt magunk is elősegíthetjük azzal, ha a bogyókat mélyhűtőbe tesszük. A termés nagy részét a mag teszi ki, húsa kevés van. Szüreteléshez vegyünk vastag kesztyűt, hogy ne szurkáljanak össze a tövisek. A kökény erősítő és immunjavító hatású, serkenti az étvágyat és az emésztést.
TOP 5
