Fő tartalom átugrása

A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Irán a világ egyik legveszélyeztetettebb területévé vált a talajsüllyedés szempontjából, egy friss kutatás szerint ugyanis a túlzott vízkivétel az ország víztartó rétegeiből olyan mértékű földfelszín-süllyedést idéz elő, amely már egy Maryland méretű területet érint. 

A jelenség több százezer embert sodor vízhiány és az élelmiszer-bizonytalanság kockázatába, írja a LIVE SCIENCE.

hirdetés

Egy Maryland méretű terület süllyed

Az Egyesült Királyságban, a Leedsi Egyetem Föld- és Környezettudományi Karának kutatója, Jessica Payne és csapata a 2014 és 2022 közötti időszakot vizsgálta az Európai Űrügynökség Sentinel-1 műholdjainak radarfelvételei alapján. Az eredmények szerint több mint 31 400 négyzetkilométeren – nagyjából Maryland államnyi területen – a földfelszín évente legalább 10 millimétert süllyed. Egyes helyeken, például Rafsanjan városánál, a talajszint több mint 34 centiméterrel csökkent egyetlen év alatt.

Ez a mértékű talajsüllyedés, az úgynevezett szubszidencia, körülbelül 650 ezer embert tesz kiemelten sérülékennyé a vízhiánnyal és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával szemben. A probléma egyik fő oka az országban évek óta fennálló aszály.

A kutatás összesen 106 süllyedési gócpontot azonosított, amelyek Irán területének mintegy 2 százalékát érintik. Payne szerint „Iránban a talajsüllyedés üteme a világ leggyorsabbjai közé tartozik. Több mint száz helyszínen tapasztaltunk évente 10 milliméternél nagyobb süllyedést, míg Európában már a 5–8 milliméteres eseteket is szélsőségesnek tekintik.”

A kutatók szerint a talajvíz túlzott kitermelése az egyik fő tényező: az esetek 77 százalékában a süllyedési gócok mezőgazdasági területekhez kapcsolódnak. Rafsanjan környékén például a rendkívül száraz klíma és a pisztáciaültetvények nagy vízigénye okozza az évente 34 centiméteres süllyedést. Ez tíz év alatt akár 3–4 méteres felszíncsökkenést is jelenthet.

Visszafordíthatatlan változások és komoly kockázatok

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a legtöbb süllyedés visszafordíthatatlan. A víztartó rétegek ugyanis nem viselkednek úgy, mint a felszíni víztározók. Ha a talajvíz eltűnik, az üledékrétegek összeroskadnak, és a talaj nem képes visszanyerni eredeti állapotát. Ez nemcsak a vízkészletek tartós elvesztéséhez vezet, hanem épületek, utak és vasutak stabilitását is veszélyezteti.

A probléma több nagyvárost is érint, köztük Teheránt, Karajt, Mashhadot, Iszfahánt és Shirazt. Csak Karajban több mint 23 ezer ember él magas kockázatú övezetben. Payne szerint kollégái beszámolói alapján már épületeket is el kellett hagyni a süllyedés miatt.

Irán esete nem egyedülálló. Hasonló problémákkal küzdenek Mexikóban, az Egyesült Államokban, Kínában és Olaszországban is. Mexikóváros és Kalifornia Központi Völgye például hasonló extrém értékeket mutatnak. Sőt, a mexikói talajsüllyedés 2021-ben hozzájárulhatott egy metróvonal összeomlásához, amely 26 ember életét követelte.

A hosszú távú következmények különösen súlyosak lehetnek: a víztartó rétegek összenyomódása miatt a természetes vízraktározó képesség véglegesen elveszik, ami tovább rontja a vízhiányt, csökkenti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségét, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi a helyreállítást.

Kapcsolódó anyagok:

Kiderült, melyik lehet az első főváros, ahol teljesen elfogy a víz

Dél-Florida több tucat luxusfelhőkarcolója süllyed

Szivacsvárossá alakul Koppenhága, de mit is jelent mindez?

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Mohammad Shahhosseini from Pixabay