Szivacsvárossá alakul Koppenhága, de mit is jelent mindez?

A klímaváltozás következtében Dániát egyre több csapadék és emelkedő tengerszint fenyegeti. Koppenhága válasza erre egy ambiciózus terv: százával épít természetalapú és mérnöki megoldásokat, amelyek képesek elnyelni, tárolni és visszaforgatni a hirtelen áradásokat. 

A cél nem kevesebb, mint a világ első teljes értékű „szivacsvárosának” létrehozása, írja a YALE ENVIRONMENT 360.

A 2011-es katasztrofális vihar

2011. július 2-án mindössze két óra alatt „ezeréves” vihar zúdult a dán fővárosra, több mint 12 centiméternyi esőt hozva. A város legnagyobb kórházát, fontos közutakat, pincéket és üzleteket is elöntötte a víz. Bár Koppenhága évtizedek óta élen járt a fenntarthatósági tervezésben, erre az esőzésre nem volt felkészülve. Az okozott kár elérte az 1,8 milliárd dollárt.

Új szemlélet: a szivacsváros koncepciója

A városvezetés felismerte, hogy az ilyen és ennél súlyosabb árvizek elkerülhetetlenek. Ezért várostervezők, tájépítészek és mérnökök összefogásával megszületett a szivacsváros koncepciója. A rendszer egyszerre alkalmaz felszíni, természetközeli megoldásokat (mocsarak, parkok), valamint föld alatti létesítményeket (tárolócsövek, medencék). A cél: száz évre védelmet nyújtani a villámárvizekkel és a tengerszint-emelkedéssel szemben.

Példát mutató modell világszerte

Az összetett hálózat képes elnyelni, tárolni, majd visszajuttatni a vizet a természetes körforgásba. Olyan sikeresnek bizonyult, hogy városok Aucklandtől New Yorkig, Nairobiból Berlinig tekintik mintának. Bár a program még nincs félúton sem, a szakértők szerint Koppenhága már most sokkal jobban ellenáll a heves esőzéseknek.

Klímaváltozás és előrejelzések

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint az északi félteke városai egyre gyakoribb és hevesebb esőzésekkel szembesülnek majd, és 2050-re a „százéves árvizek” előfordulása kétszeresére nő a világ 40 százalékán. A Dán Meteorológiai Intézet szerint a téli csapadék 2100-ra akár 55 százalékkal is emelkedhet, míg az Északi- és a Balti-tenger szintje akár 1,2 méterrel is nőhet.

A Felhőszakadás Menedzsment Terv

A 2011-es vihar után egy évvel bemutatták a Felhőszakadás Menedzsment Tervet, amely városszerte átfogó védelmi stratégiát jelölt ki. Ma már több száz árvízvédelmi projekt működik, és újabbak vannak folyamatban. A megoldások között találunk tízméteres átmérőjű föld alatti csatornákat, bioszivárgó árkokat, zöldtetőket és „szivacsparkokat”, ahol a burkolat vízáteresztő és a növények vizet kötnek meg.

Zöld és szürke infrastruktúra együtt

A városban egyszerre alkalmaznak természetalapú (kék-zöld) és mérnöki (szürke) megoldásokat. A parkok, kertek, fás területek és újra napfényre hozott patakok felfogják és tisztítják a vizet. A szürke infrastruktúra – alagutak, szivattyúállomások, tározók – pedig szélsőséges esőzéseknél a kikötőbe vezeti a felesleget.

Látványos példák: közterek, amelyek vizet gyűjtenek

A koppenhágai Egyetem déli kampuszán található Karen Blixens tér hullámzó betonfelületekkel és zöld szigetekkel egyszerre közösségi tér, eseményhelyszín és vízgyűjtő. Itt több mint 2000 kerékpárt is elhelyeztek, a kialakított mélyedések pedig heves esőzésekkor tehermentesítik a közeli csatornát.

Hasonló elvek alapján alakították át az Enghave Parkot is, amely alatt hatmillió gallon víz tárolására alkalmas tározót hoztak létre. A környező betonfalak további 3,7 millió gallon vizet képesek befogadni, amikor szükséges.

A föld alatti „vízautópályák”

A városi közműcég, a HOFOR eddig két föld alatti alagutat épített meg, amelyek összesen 98 millió dollárba kerültek. Ezek a több kilométeres „vízautópályák” a jövőben várható heves esőzések elvezetésére készültek. A tervek szerint további kettő is épül. Bár eredetileg a felszíni megoldások domináltak volna, a nagyobb vízmennyiség miatt egyre több föld alatti projekt valósul meg.

Mérnöki kihívások és tanulságok

A város átalakítása során számos akadállyal szembesültek. Például a tervezett „felhőszakadás-utcák” nem valósulhattak meg a föld alatti víz- és áramhálózat miatt. Emellett új kihívást jelent a mikroműanyagok és vegyi anyagok jelenléte a csapadékvízben, amely ütközik a környezetvédelmi előírásokkal.

A szivacsváros előnyei szárazság idején

Bár a legnagyobb veszélyt az árvizek jelentik, a rendszer aszály idején is hasznos. A parkok és zöldterületek visszatáplálják a talajvizet, az alagutak pedig mérsékelt esőzéseknél tározóként működnek, amelyekből száraz időszakban vizet lehet nyerni.

Mit hoz a jövő?

Koppenhága szivacsváros programja még nincs teljesen készen, így egy 2011-hez hasonló vihart ma sem tudna teljesen kivédeni. Mégis, a város eddig elért eredményei lenyűgözőek, és példaértékűek a világ számos városa számára. A projekt bizonyítja, hogy a klímaváltozás kihívásaira kreatív, fenntartható és közösségi alapú megoldásokkal is lehet válaszolni.

Kapcsolódó anyagok:

A dánok nem viccelnek, kivetik a szellentésadót

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by C1superstar from Pixabay