A kép csak illusztráció (Forrás: Freepik)
A fejlett világ demográfiai átalakulása ma már nem jövőbeli forgatókönyv, hanem egyre inkább a jelen valósága. Az alacsony születésszám és a növekvő élettartam következtében számos országban drámai módon változik meg a társadalmak szerkezete, ami alapjaiban érinti a gazdaságot, a nyugdíjrendszert és a mindennapi életet.
A probléma lényege nem az, hogy teljesen eltűnnének a dolgozók, hanem az, hogy egyre kevesebb aktív korú embernek kell eltartania egyre több időst. Ez a folyamat különösen látványosan jelenik meg néhány országban, ahol a termékenységi ráta tartósan a reprodukciós szint alatt maradt, írja a Hamu és Gyémánt.
Ázsia demográfiai fordulata: gyorsuló népességcsökkenés és öregedés
Dél-Korea ma az egyik legélesebb példája a demográfiai válságnak. A The Guardian beszámolója szerint 2023-ban a termékenységi ráta mindössze 0,72 volt, Szöulban pedig ennél is alacsonyabb, körülbelül 0,55. Ez azt jelenti, hogy a népesség utánpótlása már nemcsak elmarad az elvárt szinttől, hanem történelmi mélypontra süllyedt. A jelenlegi trendek fennmaradása esetén 2060-ra az ország lakossága mintegy 30 százalékkal is csökkenhet. Ennél is aggasztóbb, hogy az előrejelzések szerint a lakosság fele 65 év feletti lehet, miközben a fiatalok aránya drasztikusan visszaesik. A munkaerőpiacra gyakorolt hatás már most is érzékelhető, hiszen a jelenlegi mintegy 37 milliós munkaképes korú népesség 2060-ra akár 17 millióra zsugorodhat, ami kevesebb mint a fele a mostaninak.
Japán esetében a demográfiai kihívás nem jövőbeli, hanem már régóta tartó folyamat. A munkaképes korú lakosság az 1990-es évek óta folyamatosan csökken, miközben az idősek aránya a világ egyik legmagasabb szintjére emelkedett. A CNA Today adatai szerint 2024-ben több mint 76 ezer olyan ember halt meg az országban, akik egyedül éltek, és az esetek mintegy háromnegyedében 65 év felettiek voltak. Ez jól mutatja, hogy az elöregedés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is. Bár Japán gazdasága eddig részben képes volt ellensúlyozni a népességcsökkenést, például a technológiai fejlődés és az idősek munkavállalásának növekedése révén, a folyamat hosszú távon egyre komolyabb kihívásokat okoz.
Kína hosszú ideig a túlnépesedés szimbóluma volt, mára azonban egyre inkább az elöregedés problémájával szembesül. 2023-ban a termékenységi ráta már csak körülbelül 1 körül alakult, miközben a munkaképes korú népesség 2040-ig több mint 10 százalékkal csökkenhet. Ez több tízmillió dolgozó eltűnését jelenti egy olyan gazdaságban, amely évtizedeken át a hatalmas munkaerő-tartalékra épült. Bár az ország még képes gazdasági növekedést felmutatni, a demográfiai pálya egyértelműen egyre nagyobb nyomást helyez a termelésre, a fogyasztásra és az állami rendszerekre.
Dél-Európa kihívásai: tartós alacsony születésszám és gazdasági nyomás
Olaszországban az alacsony termékenység és az elöregedés már régóta együtt alakítja a társadalmat. 2023-ban a termékenységi ráta körülbelül 1,2 volt, ami jelentősen elmarad a népesség fenntartásához szükséges szinttől. A szakértői elemzések szerint a dél-európai országokban általánossá válhat az a tendencia, hogy a halálozások száma tartósan meghaladja a születésekét. Olaszország esetében ez különösen látványos, hiszen a népesség öregszik, a fiatalok száma csökken, és sok térségben már most is nehézséget okoz a gazdaság működtetése. A nyugdíjrendszerre nehezedő nyomás is jelentős, hiszen az állami és magánnyugdíjak együttes kiadása eléri a GDP 16,6 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban is kiugró érték.
Spanyolország hasonló pályán halad. A termékenységi ráta itt is körülbelül 1,2, ami a népesség csökkenésének irányába mutat. A Bruegel elemzése szerint az ország egészében erős természetes fogyás várható, miközben a munkaképes korú népesség aránya egyre gyorsabban zsugorodik. Spanyolország helyzetét tovább nehezíti, hogy a fiatalok munkaerőpiaci helyzete régóta bizonytalan. A 15 és 29 év közötti korosztály foglalkoztatottsága az uniós átlag alatt marad, ami azt jelenti, hogy a kisebb létszámú fiatal generáció sem tud teljes mértékben bekapcsolódni a gazdaságba. Ez a kettős nyomás, az alacsony születésszám és a gyenge munkaerőpiaci integráció, különösen sérülékennyé teszi az országot a következő évtizedekben.
A demográfiai átalakulás tehát nem egyetlen régió problémája, hanem globális jelenség, amely különböző formákban, de hasonló következményekkel jelenik meg világszerte. Az elöregedő társadalmakban egyre nagyobb kérdés lesz, hogy ki tartja fenn a gazdaságot, ki finanszírozza a nyugdíjrendszert, és hogyan lehet biztosítani az alapvető szolgáltatások működését. Azok az országok, amelyek időben felismerik a változások súlyát és alkalmazkodnak hozzájuk, előnybe kerülhetnek, míg mások komoly gazdasági és társadalmi feszültségekkel nézhetnek szembe.
Kapcsolódó anyagok:
Egyre többen házasodnak önmagukkal Dél-Koreában – mégis mi áll a szologámia hátterében?
Egy cég sok pénzt fizet a dolgozóinak, hogy gyermeket vállaljanak
Egyre aggasztóbb jelenség 2 ázsiai országban is a kodokushi, azaz a magányos halál
Hikikomorik, miért él bezárkózva sok japán fiatal évek óta a szobájában?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik
