
A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A klímaváltozás olyan környezeti feltételeket teremt, amelyek között az emberiség történetének eddigi 9000 éve során még soha nem termesztettek sikeresen rizst – állapította meg egy új kutatás. A tudósok szerint a globális felmelegedés egyre több rizstermesztő régiót sodor olyan hőmérsékleti tartományba, amely meghaladja a növény történelmileg ismert alkalmazkodási határait.
A kutatás szerint a felmelegedés jelenleg körülbelül 5000-szer gyorsabban zajlik, mint amilyen ütemben a rizs valaha is fejlődött és alkalmazkodott.
Ez azt jelentheti, hogy a rizs elérheti úgynevezett „hőmérsékleti határát”, azt a pontot, ahol már nem képes könnyen alkalmazkodni a további hőmérséklet-emelkedéshez. Bár az emberek nemesíthetnek hőállóbb fajtákat, vagy új területekre helyezhetik át a termesztést, a jövőbeni felmelegedés komoly zavarokat okozhat annak az egymilliárd embernek az életében, akik megélhetésük szempontjából a rizstermesztéstől függenek.
A tanulmány vezető szerzője, Nicolas Gauthier, a Florida Museum of Natural History antropológusa és geográfusa szerint nem szabad alábecsülni az emberi alkalmazkodóképességet, ugyanakkor el kell ismerni, hogy számos alkalmazkodási folyamat már megtörtént, és egyes esetekben közelebb lehetünk a reálisan elérhető alkalmazkodási határokhoz, mint korábban gondoltuk.
A rizs a világ népességének több mint felét látja el alapvető élelmiszerrel, és a termesztés mintegy 90 százaléka Ázsiában zajlik. A Világgazdasági Fórum szerint több rizstermesztő térség már most is súlyos felmelegedést tapasztal, ami negatívan hat a terméshozamokra, írja a Live Science.
A rizs hőmérsékleti tűrőképessége véges
Bár a rizs kifejezetten melegkedvelő növény, fotoszintézise körülbelül 104 Fahrenheit-foknál, vagyis 40 Celsius-foknál leáll. A túlzott hőség emellett károsíthatja a virágport és a szemtermés fejlődését is. A rizs jelentős vízigényű növény, ezért a csapadékos és száraz évszakok eltolódása is problémát jelent számára. További veszélyt jelent a tengerszint emelkedése, mivel az alacsonyan fekvő rizsföldeket sós tengervíz öntheti el, ami elpusztíthatja a termést.
Gauthier és kutatótársai régészeti lelőhelyekről gyűjtöttek adatokat az elmúlt évezredek éghajlatáról, olyan helyszínekről, ahol a tudósok a rizstermesztés nyomait azonosították. Az eredmények azt mutatták, hogy a rizstermesztés gyakran terjeszkedett hűvösebb régiók felé, mivel az emberek hidegtűrőbb fajtákat nemesítettek ki, és módosították mezőgazdasági gyakorlataikat.
A kutató ugyanakkor rámutatott, hogy a felső hőmérsékleti határ lényegében változatlan maradt a rizstermesztés mintegy 9000 éves története során.
A Communications Earth & Environment tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rizstermesztés a történelem során olyan területekre korlátozódott, ahol az éves átlaghőmérséklet nem haladta meg a 82,4 Fahrenheit-fokot, vagyis a 28 Celsius-fokot, és ahol a meleg évszak maximális átlaghőmérséklete 91,4 Fahrenheit-fok, azaz 33 Celsius-fok alatt maradt.
A termesztés áthelyezhető, de az emberek nem
Nicolas Gauthier szerint a klímaváltozás következtében egyes jelenleg túl hűvös területek alkalmassá válhatnak rizstermesztésre, ami földrajzi átrendeződéshez vezethet. A folyamat azonban komoly nehézségekkel járhat. A rizsföldeket sok helyen évszázadok alatt alakították ki, így nem lehet egyszerűen egyik helyről a másikra költöztetni a termesztést.
A kutató hangsúlyozta, hogy a rizstermelésben bekövetkező zavarok jelentős gazdasági és élelmiszerbiztonsági következményekkel járhatnak. Elméletileg a világ rizstermelése összességében változatlan maradhatna, ha a termesztést más régiókba helyeznék át. Ez azonban nem oldaná meg azoknak az embereknek a problémáját, akik például Dél-Ázsiában élnek, és mindennapi táplálkozásukban a rizsre támaszkodnak.
A szakértők szerint a kutatás újabb figyelmeztetés arra, hogy a klímaváltozás nemcsak a természeti környezetet alakítja át, hanem a globális élelmiszerellátás egyik legfontosabb pillérét is veszélybe sodorhatja az elkövetkező évtizedekben.
Kapcsolódó anyagok:
Drámai terméscsökkenés fenyegeti az alapvető élelmiszernövényeket a század végére
Súlyos a rizshiány Japánban, mert sok a turista?
3 élelmiszerben lehet a legtöbb mikroműanyag egy orvos szerint – Videó!
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by hartono subagio from Pixabay












