A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
A klímaváltozás következtében világszerte egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges hőhullámok, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek az emberek számára. Bár az emberi szervezet rendkívül alkalmazkodóképes, létezik egy felső hőmérsékleti határ, amely felett már nem képes fenntartani a működéséhez szükséges egyensúlyt. A kérdés nemcsak tudományos érdekesség, hanem egyre sürgetőbb gyakorlati probléma is: vajon mekkora hőséget képes elviselni az emberi test, és mikor válik életveszélyessé a környezet?
A válasz a kutatások szerint viszonylag egyértelmű, de a valóság ennél jóval összetettebb. Egy 2020-ban a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint az emberi túlélés felső határa körülbelül 95 Fahrenheit-fokos, azaz 35 Celsius-fokos "nedves hőmérsékletnél" húzódik. Ez az érték azonban nem azonos azzal a hőmérséklettel, amelyet a meteorológiai előrejelzésekben látunk, mivel a nedves hőmérséklet a levegő hőmérséklete mellett a páratartalmat is figyelembe veszi, írja a LIVE SCIENCE.
A nedves hőmérséklet: amikor a páratartalom életveszélyessé válik
A nedves hőmérsékletet úgy mérik, hogy egy vízzel átitatott ruhával borított hőmérőt használnak, így az érték egyszerre tükrözi a hőt és a levegő nedvességtartalmát. Ez azért kulcsfontosságú, mert magas páratartalom mellett az izzadság nem tud megfelelően elpárologni, így a test hűtése is jelentősen romlik. Ha a levegő száraz, de forró, vagy nedves, de mérsékeltebb hőmérsékletű, a nedves hőmérséklet általában nem éri el a kritikus szintet.
A NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója, Colin Raymond szerint azonban akkor válik igazán veszélyessé a helyzet, amikor a magas hőmérséklet és a magas páratartalom egyszerre jelentkezik. Például ha a levegő hőmérséklete 46,1 Celsius-fok, a relatív páratartalom pedig 30 százalék, a nedves hőmérséklet még csak körülbelül 30,5 Celsius-fok. Ezzel szemben 38,9 Celsius-fokos levegő és 77 százalékos páratartalom mellett már elérhető a 35 Celsius-fokos, úgynevezett veszélyzóna. Ilyen körülmények között a test már nem képes hatékonyan szabályozni saját hőmérsékletét, mivel hiába izzad az ember, a hűtés nem működik megfelelően.
Amikor a nedves hőmérséklet megközelíti vagy meghaladja a test normál, körülbelül 37 Celsius-fokos hőmérsékletét, a szervezet túlmelegedhet. Ilyenkor hipertermia alakul ki, és ha a belső testhőmérséklet 40 Celsius-fok fölé emelkedik, hőguta léphet fel. Ennek tünetei közé tartozik a szapora pulzus, zavartság, delírium, bőrviszketés, ájulás és akár kóma is, ahogyan azt a Cleveland Clinic is jelzi.
Fontos azonban, hogy a 35 Celsius-fokos nedves hőmérséklet nem azonnali halált jelent. Colin Raymond becslése szerint körülbelül három órába telhet, mire ilyen körülmények között végzetessé válik a hőterhelés, bár pontos időtartamot etikai okokból nem lehet meghatározni. A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a tényleges határ valószínűleg egy tartományban mozog, nagyjából 34 és 36,5 Celsius-fok között.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben és hol jelenik meg a probléma?
A légkondicionálás jelentős védelmet nyújthat az extrém hőség ellen, de nem mindenki fér hozzá, és sok helyen az elektromos hálózat sem elég megbízható. A történelem során néhány régió már elérte a 35 Celsius-fokos nedves hőmérsékletet, bár ezek az állapotok csak rövid ideig tartottak. A Science Advances tanulmánya szerint ilyen forró pontok voltak Pakisztán középső és északi részén, az Indus-völgyben, valamint a Perzsa-öböl déli partvidékén.
Pakisztánban Jacobabad városa, amelyet gyakran a világ egyik legforróbb településeként emlegetnek, legalább négyszer átlépte ezt a kritikus határt. Más helyeken, például a mexikói La Pazban, az ausztráliai Port Hedlandben és az Egyesült Arab Emírségekben található Abu-Dzabiban 32 Celsius-fok feletti nedves hőmérsékleteket mértek. A kutatók szerint már most is vannak olyan térségek, ahol ezek a szélsőséges körülmények rövid időre megjelennek, és a globális felmelegedés hatására ez egyre gyakoribbá válik.
A következő 30–50 évben különösen veszélyeztetett lehet Északnyugat-Mexikó, Észak-India, Délkelet-Ázsia és Nyugat-Afrika. Colin Raymond szerint a klímaváltozás hatásai már részben be vannak épülve a rendszerbe, így még akkor is további melegedés várható, ha azonnal megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy ezek a régiók hosszú távon kénytelenek lesznek szembenézni az extrém hőség okozta kihívásokkal.
A kutatók egy része ugyanakkor úgy véli, hogy a 35 Celsius-fokos nedves hőmérsékleti határ alábecsüli a veszélyt. Pope Moseley, az Arizona State University kutatója szerint ez az érték ideális körülmények között értendő, miközben a valóságban számos tényező befolyásolja az egyéni tűrőképességet. Az életkor, a fizikai állapot, bizonyos gyógyszerek és egészségügyi problémák mind csökkenthetik a hőtűrést.
Az idősebb emberek, a krónikus betegségekben szenvedők, például hormonális zavarokkal vagy elhízással élők, valamint az antipszichotikumokat szedők különösen veszélyeztetettek. A fizikai aktivitás és a közvetlen napsugárzás szintén növeli a túlmelegedés kockázatát. Moseley példája szerint egy fiatal, egészséges ember és egy szívbetegséggel és demenciával küzdő idős ember túlélési határai között óriási különbség lehet.
A hőség hatása ráadásul sokszor közvetett. A halálesetek jelentős része nem közvetlenül hőguta miatt következik be, hanem azért, mert a magas hőmérséklet súlyosbítja a meglévő betegségeket. A hőség ronthatja a magas vérnyomást, növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát, valamint veszélyt jelenthet a vesebetegek számára is, mivel befolyásolja a folyadékháztartást. Egyes mentális betegségek pedig csökkenthetik a veszély felismerésének képességét.
Ezek miatt Moseley a hőséget „betegségerősítő tényezőnek” nevezi, amely számos más egészségügyi problémát súlyosbíthat. A valóságban tehát sok ember már jóval a 35 Celsius-fokos nedves hőmérséklet elérése előtt is életveszélyes állapotba kerülhet. A szakértők szerint ezért különösen fontos a megelőzés, a megfelelő hűtés biztosítása és a veszélyeztetett csoportok védelme a jövő egyre forróbb világában.
Kapcsolódó anyagok:
Egy új kutatás figyelmeztet - A hőhullámok felgyorsíthatják a biológiai öregedést
Halállista, kiderült, mely európai országokban haltak meg a legtöbben a nyári hőség miatt
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
