Magyarország már a Honfoglalás idején is a halak országának számított. Földrajzi adottságai, természetes folyó és állóvizei rendkívül gazdag halfaunával rendelkeztek, melyet elődeink igyekeztek minél inkább kiaknázni. Mára a helyzet annyiban változott, hogy a halászat súlya áttevődött a természetes vizekről a tógazdasági termelés felé.
A magyar tógazdasági haltermelés több évszázados múltra tekint vissza, a hazai halászati szakemberek a világ minden táján ismertek és elismertek. Legfontosabb halfajunk, ún. „kenyérhalunk” a ponty, mely mintegy 70-80%-át teszi ki a hazai haltermelésnek.
Ez az egyetlen olyan halfaj hazánkban, melynek termelése tudatos genetikai szelekció segítségével történik. Továbbá, nálunk található a világon egyedülálló ponty-génbank, melyet a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet tart fenn. Nem őshonosak ugyan, de a tógazdasági termelés fontos szereplői a növényevő halaink, az amúr, a fehér- és pettyesbusa. Ezek a halak a táplálékskála alján helyezkednek el, hiszen fő táplálékaik az alacsonyabb rendű fitoplanktonok és egyéb növényi szervezetek. Tartásuk teljesen természetes és rendkívül hasznos a polikultúrás (több halfaj egy élettérben) haltermelés szempontjából.
Hazai halfajaink közül ezeknek a halaknak a legmagasabb az ún. omega3 zsírsav tartalma, mely rendkívül kedvező élettani hatásokkal bír. Húsuk egyébként a pontynál szárazabb, alig tartalmaz zsírt. Ragadozó halaink közül tógazdaságban leginkább a harcsa, a csuka és a süllő termelése számottevő. Mindamellett, hogy értékes és egészséges ezeknek a halaknak a szálkamentes húsa, tavainkban igen hatékonyan tartják távol az ún. gyomhalakat (pl. ezüstkárász, törpeharcsa), melyek komoly gazdasági károkat tudnak okozni némely haltermelőnek.
A magyarországi halfogyasztás sajnos akár Európához, akár a világ többi országához viszonyítva meglehetősen alacsony szintet képvisel. Míg az európai átlag 18 kg/fő/év, addig hazánkban mindössze negyedét fogyasztjuk ennek a rendkívül értékes élelmiszernek. Különösen napjaink modern embere számára rendkívül kedvező élettani hatásai vannak a halhúsból származó fehérjéknek. Ma már a legtöbb ember rendkívül kevés, komoly fizikai megterheléssel járó munkát végez, sokat ülünk a számítógép előtt, vagy éppen autóban.
Ezért nagyon fontos, hogy magas minőségű, könnyen emészthető, élettanilag hasznos nyomelemekben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszert fogyasszunk. A heti egyszeri halfogyasztás mellett teljesen feleslegessé válik a ma oly divatos táplálék kiegészítők jórésze, arról nem is beszélve, hogy lényegesen olcsóbb is. Fontos kiemelni azt is, hogy a több ezer kilométert utaztatott fagyasztott halak helyett fogyasszunk inkább friss magyar halat, hiszen a hosszú ideig történő fagyasztás jelentősen ronthatja a termék beltartalmi értékét. Mindamellett meg kell említeni, hogy a friss édesvízi halak fogyasztása sokkal kisebb élelmiszerbiztonsági kockázattal is jár, mint bármely más állati fehérjeforrásé, legyen az pulyka, csirke, vagy akár tengeri hal.
Magyarországon a biohaltermelés már több éves múltra tekint vissza, többek között az Aranyponty Halászati Zrt., valamint a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. is rendelkezik minősített biohallal. Az Aranyponty Zrt. más intézményekkel közösen részt vett a biohal termelési sztenderdek felállításában is, ezért munkája úttörő szerepet játszott a magyar biohal termelés elindításában. Sajnos hazánkban nem csak a hal iránti kereslet az, ami alacsony mértékű, hanem az ellenőrzött ökológiai gazdaságokból származó, kiváló minőségű prémium élelmiszerekkel is ez a helyzet. Ezért aztán a hazai biohaltermelés jó része exportra kerül, a hazai fizetőképes kereslet nagymérvű hiánya okán.
Végül úgy gondoljuk, hogy a cikkből nem hiányozhat egy klasszikus halászlé recept sem, mely ezúttal a bajai hallé elkészítéséhez nyújt segítséget.
Hozzávalók öt személyre:
- 3 kg hal, melynek mintegy ¾-e ponty kell legyen;
- 3 nagy fej vöröshagyma;
- egy púpozott evőkanál édes-nemes őrölt pirospaprika;
- só;
- 4-5 db erős cseresznyepaprika vagy Erős Pista;
- gyufatészta.
Elkészítése:
A halat megtisztítjuk, a ponty ikráját és a tejet félretesszük, de nem szabad megsózni. A halat viszont irdalás és szeletelés után ízlés szerint besózzuk és egy órát állni hagyjuk. Miután kellően átjárta a halhúst a só, belehelyezzük a bográcsba, esetleg a fazékba, majd rádobjuk a kockákra aprított vöröshagymát és felöntjük vízzel. A hal mennyiségétől függően, kilónként 1,1-1,2 liter vizet használunk, majd alágyújtunk. Mind a bográcsos, mind pedig a konyhai főzés esetén fontos, hogy minél nagyobb lángon főzzük a halat, hadd forrjon minél erőteljesebben. Ha már elforrta a habját, akkor beleszórhatjuk az őrölt paprikát. A forrás után kb. 15-20 perccel tesszük bele a belsőségeket, illetve ízlés szerint a csípős paprikát is. Még kb. 10-15 percig forraljuk, közben esetleg ízlés szerint lehet még sózni. A gyufatésztát egy külön fazékban kifőzzük, majd erre szedjük rá a gőzölgő halászlét, de csak a levét, ugyanis bajai szokás szerint a halat külön szolgáljuk fel.
Lévai Ferenc
Forrás: http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&
Kép forrása: http://www.fehervartv.hu/fehervari-ettermeket-latnak-el-friss-hallal
TOP 5
