Skip to main content

Ha azt mondjuk, Rubik-kocka, golyóstoll, szódavíz vagy atombomba, talán nem mindenkinek ugrik be elsőként, pedig de: ezeket is mi adtuk a világnak. Az energiatakarékosság világnapjára összeállítottunk egy olyan listát, ami szintén magyarokhoz köthető. Magyar találmányok és kezdeményezések, amikkel óvjuk a környezetünket. Szemezgessetek!

1. Debreceni találmány: csökkenhetnek a fűtési költségek

Rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda, valószínűleg idővel jól fogunk járni azzal a találmánnyal, ami egy debreceni feltaláló, Kukoricza János nevéhez fűződik. Ő gyakorlatilag kifordította a hagyományos falfűtést, és az épületek külső falán keringetett langyos vízzel elérte, hogy feleannyit fizessen a melegért. A házat tulajdonképpen egy meleg függönnyel borítja be, így védi az áthűléstől a falakat.

Találmánya, a Thermo Drapes névre keresztelt függöny egy csőrendszert rejt, benne folyadékkal, és egy szivattyú működteti. A lényeg: a keringő folyadékot vagy a talaj melege, vagy az épület tetejére szerelt napkollektor, de akár az istállótrágya hőtartalma is fűtheti. A ház külső falai felveszik a csövekben keringő folyadék hőmérsékletét, így összességében több hőt kap az épület, vagyis kevesebbet kell fűteni. A rendszer szempontjából pedig teljesen mindegy, hogy a lakó fával, gázzal vagy villannyal fűt.

A feltaláló a szülei tízszer tíz méteres kockaházára is felszerelte a rendszert, és miközben 2011-ben még száz mázsa fát használtak el a fűtési szezon alatt, ez 2013-ban negyvennégyre csökkent. A találmány 2009 márciusa óta áll ideiglenes szabadalmi oltalom alatt, és idén tavasszal vagy nyáron várható a végleges határozat. Az áráról egyelőre nem sokat tudunk.

2. Aranyérmes magyar találmány: tárolható a zöldenergia

Tavaly októberben a nemzetközi feltalálók bemutatóján taroltak a magyarok. Ott sikerült többek között két aranyérmet is begyűjtenünk. Az egyiket két kémikus, apa és fia kapták, Raisz Iván és Raisz Dávid.

A találmányunk két fontos problémára egyszerre ad megoldást: segít csökkenteni a globális felmelegedésért nagyban felelős szén-dioxid kibocsátását, amit többek között a hőerőművek eregetnek a levegőbe, a másik a szél- és napenergia tárolása, amivel szintén nem állunk túl jól. 
Márpedig mivel se a szél nem pont akkor fúj, se a nap nem akkor süt, amikor nekünk éppen energiára volna szükségünk, fontos volna, hogy amikor több energiát adnak, azt el tudjuk raktározni későbbre, mert azonnal felhasználni nem tudjuk.

Az aranyérmes találmány lényegét tömören úgy foglalhatjuk össze, hogy rosszból jót állítanak elő. Kicsit szakszerűbben: a káros szén-dioxidból hasznos metilalkoholt állítanak elő, amit aztán többféleképpen áram termelésére lehet fogni. A találmány iránt máris többen érdeklődnek, például Németországból is.

(A cikk itt folytatódik – szerk.)

Forrás

TOP 5