Jövőre minden új ingatlannál kötelező lesz a megújuló energia – de hogyan?

2021. január 1. után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely közel nulla energiaigényű. Egy kormányrendelet értelmében jövőre minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani, vagyis csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha legalább BB energetikai osztályú besorolást szerez.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig a legutóbb egy szakkiállításon azt jelezte, hogy jön egy olyan uniós pályázat, amelynek keretében 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére. 

A Faktor Vállalkozási Iroda ügyvezetője úgy látja, hogy ha ez a támogatási rendszer a gyakorlatban megvalósul, az elképesztő növekedést eredményezhet a piacon.

A napelem-telepítésben olyan szinten lementek az árak, hogy nagyon megéri elgondolkodni rajta. Ha ehhez kapnának az emberek még 35-40 százalékos támogatást, azzal már megütné a jackpotot a lakosság. Amikor egy ház energiaellátását száz százalékban napelemek fedezik, akkor az áram- és a fűtésköltség szinte nullára csökken

– magyarázta  Peredi József. 

A szakember elmondta: a folyamat általában úgy zajlik, hogy előbb felmérik a fogyasztást, és ennek alapján állítják be a napelem-telepítést úgy, hogy nullára jöjjön ki a rezsi. Megjegyezte, hogy általában túlméretezik a beruházását valamennyivel, mert a tapasztalatok szerint az emberek kevesebb pénzért már több elektromos fogyasztót használnak.

Bár a napelem-telepítés költségei 30-40 százalékos támogatás esetén alig pár éven belül megtérülhetnek, a beruházás induló költsége mindenképp magasabb a megszokottnál. Emiatt a legtöbb beruházó várhatóan az elektromos fűtés mellett teszi majd le a voksát, mert ennek a bekerülési költsége arányosan a legalacsonyabb. Peredi József szerint ugyanakkor a hővisszanyerő szellőztetőberendezések népszerűsége is megnőhet a szabályozás miatt. Bár ennek a bekerülési költsége sem kevés, viszont a komfortfokozatot nagyon megemeli, és komoly hőt lehet vele visszanyerni, ami jó hatással van az egész lakásra.  

Rossz beidegződés, hogy mindenki gázkazánban gondolkozik, mert bár ezek nagyon kényelmesek, és automatikusan működnek, már nem üzemelnek 25 évig, és a beüzemelési költségük is rendkívüli mértékben megugrott. Ma a gázkazáncsere mindennel együtt egymillió forint feletti összeget jelent, és ettől már nem áll messze a hőszivattyú ára sem, ami jóval energiatakarékosabb választás

– hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy a levegő-víz hőszivattyúval vagy a klímával történő fűtés hatékonysága három-négyszer akkora is lehet. Erről megkérdeztünk egy hazai klímacéget is.

Megtudtuk, hogy a mai légkondicionálókkal hatékonyan lehet fűteni, és sokkal takarékosabbak egy hősugárzónál vagy elektromos radiátornál. A lakossági körben leginkább elterjedt split klímák ugyanis 1 kilowatt befektetett energiából 3-5 kW fűtési energiát tudnak előállítani, ami igen kedvező. 

A klímák teljesen más elv alapján működnek, mint mondjuk egy gázkazán vagy elektromos radiátor, hiszen az elektromos áram nem közvetlenül a levegőt fűti, hanem csak a rendszert mozgatja. A klímákban egy különleges anyag van, amit hűtőközegnek hívunk. Hűtés funkcióban ebből az anyagból gáz lesz, mely bejut a kompresszorba, ami összepréseli, hogy sűrűbb legyen és kijuttatja a kültéri egységbe. Az anyag hője ezután távozik a szabadba, tehát kivonja a hőenergiát a szoba levegőjéből, majd átadja azt a külső levegőnek. Ugyanez a folyamat megy végbe akkor is, ha fűtünk a klímánkkal, annyi csupán a különbség, hogy a hőenergiát a külső levegőből vonjuk ki, ami a lakásunk levegőjébe távozik

– magyarázta el a Fisher Klíma lakossági szakértője.

Az egyszerűbb klímák is általában megbízhatóan működnek fűtési módban +5 fokig, vagy egy kazánhiba esetén akár –15 fokig is. Viszont létezik olyan is, ami –20–25 °C-ban is remekül funkcionál. Tervezéskor fontos figyelembe venni, hogy 5 fok alatt időnként leolvasztási üzemmódba kapcsolnak a készülékek, ez pedig azt jelenti, hogy 7-8 percig nincs fűtés. 

A szakértők a COP és az SCOP, azaz a pillanatnyi és a szezonális energiahatékonysági mutatókat vizsgálják, ha egy fűtési megoldás hatékonyságáról van szó. Ha a COP értéke 2, akkor egy adott pillanatban a fűtési megoldás egy kilowatt befektetett energiából kettőt tud előállítani fűtési energiában. Sokkal fontosabb azonban az SCOP-érték, amely megmutatja, hogy szezonálisan, az egész fűtési szezon során mekkora hatékonysággal tud fűteni egy klíma. Ezt a mutatót úgy számítják, hogy figyelembe veszik azt, hogy a teljes fűtési szezonban milyen az átlagos hőmérséklet, és milyen gyakran fordul elő egy adott hőmérsékleti érték 

– hangsúlyozta Váradi György, aki szerint a legjobb az, ha a klímát használjuk fűtésre 5 fokos külső hőmérséklet felett, mert olyankor ez a megoldás a leghatékonyabb.

Emellett azt ajánlja, hogy vegyünk fűtésre optimalizált klímát, vagy terveztessünk hőszivattyús rendszert egy szakemberrel. Ilyen esetben a gázbekötés és kéményépítés akár teljesen elhagyható, és a megújuló energiák hasznosításával védjük bolygónkat és – nem utolsósorban – a pénztárcánkat is.

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay