A Föld mintegy 2000 évvel ezelőtt egy újabb eljegesedési időszak felé haladhatott, amikor a jégtakarók ismét növekedésnek indultak. Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés azonban megállította ezt a természetes folyamatot. Egy új kutatás szerint a klímaváltozás olyan jelentős hatást gyakorolt bolygónk éghajlati rendszerére, hogy a következő eljegesedés akár több százezer évvel is későbbre tolódhat.
Körülbelül 2000 évvel ezelőtt a Föld jégtakarói ismét növekedni kezdtek, ami egy új jégkorszak közeledtére utalhatott. A bolygó természetes éghajlati ciklusai alapján úgy tűnt, hogy megkezdődött egy újabb lehűlési időszak.
Arra azonban nem kell számítani, hogy az emberiség ismét mamutprémekbe öltözik, és barlangrajzokat készít. A 20. századra ugyanis az éghajlatváltozás olyan mértékben felmelegítette a bolygót, hogy a jégtakarók olvadásnak indultak, és a korábban megfigyelt növekedési folyamat megszakadt. A legújabb tudományos eredmények szerint a következő eljegesedés egyelőre várat magára, írja az IFLSCIENCE.
A Föld már 2000 éve egy újabb eljegesedés felé haladhatott
Tudományos értelemben a Föld jelenleg is egy nagyjából 34 millió évvel ezelőtt kezdődött jégkorszakban van. Ennek oka, hogy az Antarktiszon és Grönlandon ma is hatalmas, egész évben fennmaradó szárazföldi jégtakarók találhatók. Ezen a hosszú jégkorszakon belül azonban a bolygó éghajlata folyamatosan változik. A hidegebb, eljegesedési időszakokat melegebb, úgynevezett interglaciális időszakok váltják fel. Jelenleg egy ilyen melegebb, jégkorszakok közötti időszakban élünk, amely körülbelül 11 700 évvel ezelőtt kezdődött. A hétköznapi szóhasználatban a jégkorszak kifejezés alatt általában a hidegebb, eljegesedési időszakokat értjük. A cikk is ebben az értelemben használja a fogalmat.
Mintegy 2000 évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a Föld egy újabb hideg éghajlati ciklusba lép. Az Északi-sarkvidék korábban visszahúzódó jégtakarói ismét növekedni kezdtek. Egy új kutatás szerint az észak-amerikai Laurentide-jégtakaró története is ezt a folyamatot támasztja alá. Ez a hatalmas jégtömeg 95 000 és 20 000 évvel ezelőtt Észak-Amerika jelentős részét borította. Kiterjedése az északi sarkkörtől egészen a mai Illinois állam területéig húzódott.
Napjainkra a jégtakaró túlnyomó része elolvadt, és csupán a kanadai Nunavut területén található Baffin-szigeten fennmaradt Barnes-jégsapka őrzi egykori kiterjedésének emlékét. A kutatók számára azonban meglepő, hogy ez a megmaradt jégtömeg is folyamatosan zsugorodik.
A Columbia Egyetem, a Colorado Boulder Egyetem és más intézmények éghajlatkutatói ezért részletesen megvizsgálták a Laurentide-jégtakaró történetét. A szakemberek a Barnes-jégsapkában megőrződött növényi maradványokat tanulmányozták, hogy pontosabb képet kapjanak a jégtakaró korábbi változásairól. Emellett a berillium–10 nevű radioaktív izotóp mennyiségét is elemezték. Ez az izotóp akkor halmozódik fel a kőzetekben, amikor azok a kozmikus sugárzásnak vannak kitéve. Mennyisége alapján a kutatók következtetni tudnak arra, hogy a jég mikor húzódott vissza, és mikor vált szabaddá az alatta található felszín.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a jégtakaró körülbelül 3000 évvel ezelőtt érte el legkisebb kiterjedését. Mintegy 2000 évvel ezelőtt azonban, amikor az éghajlat kissé hűvösebbé vált, a jég ismét terjeszkedni kezdett. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a Föld természetes éghajlati folyamatai egy újabb eljegesedési időszak kezdetének irányába mozdultak el.
A jégtakaró még 60 évvel ezelőtt is növekedett. Ezt követően azonban a hőmérséklet emelkedése hirtelen megállította a terjeszkedését.
„A folyamat éppen csak elkezdődött, minden a megszokott módon zajlott, a következő eljegesedés küszöbén álltunk, aztán az egész megállt” – mondta Nicolás Young, a tanulmány egyik szerzője, a Columbia Climate School intézményéhez tartozó Lamont-Doherty Földmegfigyelő Intézet geokémikusa.
„Ez rendkívül szemléletes példája annak, milyen erőteljesen kizökkentettük a rendszert a természetes működéséből” – hangsúlyozta a kutató.
A globális felmelegedés több százezer évvel is eltolhatja a következő jégkorszakot
A kutatási eredmények alapján egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy a Földön a közeljövőben újabb eljegesedési időszak kezdődjön. A tanulmányhoz kapcsolódó, tudományos értelmezést bemutató írásában Shaun Marcott professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás akár több százezer évvel is elhalaszthatja a következő jégkorszak kialakulását. A fosszilis energiahordozók használatának fokozatos megszüntetése idővel lehetővé tehetné a természetes éghajlati ciklusok egyensúlyának helyreállását, de a folyamat végső kimenetele továbbra is bizonytalan.
„Bekövetkezik-e valaha újabb jégkorszak? Általánosságban valószínűtlennek tartják, hogy a következő előre jelzett ciklusban megkezdődjön egy új eljegesedés. Az azonban, hogy végül hány eljegesedési ciklus marad ki, az emberiség döntéseitől és a jövőbeni szén-dioxid-kibocsátástól függ” – írta Marcott, a Wisconsin–Madison Egyetem gleccserkutatója.
A professzor szerint az emberiség mára olyan jelentős hatást gyakorol a bolygó működésére, hogy már geológiai léptékű folyamatokat is képes befolyásolni.
„Az emberiség mára olyan geológiai tényezővé vált, amely képes megakadályozni a több millió éve működő természetes eljegesedési ciklusokat, és több százezer évre megváltoztatni a Föld éghajlatát” – fogalmazott.
Marcott arra is figyelmeztetett, hogy a jövőbeni eljegesedési időszakok elmaradása a Föld földtörténeti múltjának összefüggésében rendkívüli változást jelentene. Az elmúlt kétmillió évben ugyanis az eljegesedési és felmelegedési ciklusok meghatározó szerepet játszottak a bolygó környezeti viszonyainak alakításában.
„A jövőbeni eljegesedési ciklusok elmaradása alapvető jelentőségű változást jelentene az elmúlt kétmillió év földtörténeti folyamataihoz képest, és olyan biológiai, valamint fizikai rendszerekre is hatással lenne, amelyek a jégkorszakokkal együtt fejlődtek” – összegezte a kutató. A tudósok megállapításai arra utalnak, hogy az emberi tevékenység már nem csupán az elkövetkező évtizedek vagy évszázadok éghajlatát befolyásolja, hanem olyan természetes folyamatokat is módosíthat, amelyek több százezer éves időtávon alakítják a Föld történetét.
A kutatás és a hozzá kapcsolódó tudományos elemzés a Science folyóiratban jelent meg.
Kapcsolódó anyagok:
Egy új tanulmány szerint nemsoká jégkorszak kezdődhet el a Földön
Kiderült, mi volt az oka a pusztító éhinséget okozó globális lehűlésnek 1831-ben
A nyitókép csak illusztráció, forrás: AI alkotta kép
