EU társadalom és jog
A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A globális felmelegedés egyre gyorsabb ütemben zajlik, és a Föld több létfontosságú ökoszisztémája már közel kerülhetett ahhoz a kritikus ponthoz, amely után a károsodás visszafordíthatatlanná válhat. Johan Rockström, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet igazgatója szerint a korallzátonyok, az Amazonas esőerdői és az Atlanti-óceán áramlási rendszere is komoly veszélyben van. A tudós arra figyelmeztetett, hogy a világ néhány éven belül átlépheti a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedését.
A fosszilis energiahordozók felhasználásából származó károsanyag-kibocsátás miatt a globális felmelegedés felgyorsult, és a Föld számos legfontosabb ökoszisztémáját az úgynevezett éghajlati fordulópontok közelébe sodorja – figyelmeztetett Johan Rockström, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet (Potsdam Institute for Climate Impact Research) igazgatója.
A szakember kedden, a Reuters Sustainability Europe fenntarthatósági konferencián beszélt a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeiről. Rockström szerint a korallzátonyok és az Amazonas esőerdőinek károsodása már közel járhat ahhoz a szinthez, amely után a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, írja a Reuters.
Az Atlanti-óceán áramlási rendszere is az összeomlás közelébe kerülhet
A klímakutató arra is figyelmeztetett, hogy az Atlanti-óceán áramlási rendszerének egyes részei az összeomlás közelében lehetnek. Ehhez a rendszerhez tartozik az az óceáni áramlás is, amely a Karib-térségből érkező meleg vízzel mérsékli Nyugat-Európa éghajlatát.
Az áramlási rendszer súlyos meggyengülése ezért nemcsak az óceánok működésére, hanem Európa éghajlatára is jelentős hatással lehet. Rockström szerint a legújabb tudományos eredmények megerősítik, hogy a világ a következő néhány évben túllépheti a globális felszíni átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos, vagyis 2,7 Fahrenheit-fokos emelkedését. Ez tovább növelheti a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását.
A tudós figyelmeztetése különösen időszerű, mivel november 9-én kezdődnek az ENSZ COP31 klímakonferenciájának tárgyalásai. A nemzetközi egyeztetések egyik legfontosabb kérdése továbbra is az, hogyan lehetne korlátozni a globális felmelegedést, és mérsékelni annak egyre súlyosabb következményeit.
A vállalatoknak egyszerre kellene védeniük az éghajlatot és a természetet
Johan Rockström szerint azoknak a vállalatoknak, amelyek szeretnének felkészülni a klímaváltozás következményeire, és ellenállóbbá kívánják tenni működésüket, az éghajlatvédelmet és a természetvédelmet egységes feladatként kellene kezelniük. A két területet nem szabad egymástól független problémának tekinteni, mivel szorosan összekapcsolódnak.
A szakember hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak továbbra is elsődleges célként kell kezelniük a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a gazdaság karbonmentesítését. Ezzel párhuzamosan azonban a természet megőrzésébe is beruházniuk kellene. Rockström különösen fontosnak nevezte azokat a projekteket, amelyek a biológiai sokféleség fenntartását vagy helyreállítását, valamint az édesvízkészletek megőrzését és újjáépítését szolgálják.
A klímakutató az autóiparral kapcsolatos szabályozások enyhítésére irányuló törekvéseket is élesen bírálta. Mint fogalmazott, „hihetetlenül aggasztó”, hogy egyes szereplők azért lobbiznak, hogy enyhítsék a belső égésű motorral működő járművek fokozatos kivezetésére vonatkozó szabályokat.
Rockström külön felhívta a figyelmet a benzin és a dízelüzemanyag támogatására is. Szerinte ezek a támogatások aláássák az elektromos autók iránti fogyasztói keresletet, miközben a globális felmelegedés gyorsulása éppen a fosszilis energiahordozóktól való mielőbbi eltávolodást tenné szükségessé.
Kapcsolódó anyagok:
Egy új tanulmány szerint nemsoká jégkorszak kezdődhet el a Földön
Kiderült, mi volt az oka a pusztító éhinséget okozó globális lehűlésnek 1831-ben
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Enrique from Pixabay
TOP 5
EU társadalom és jog
