Majdnem 200 év telt el azóta, hogy egy globális lehűlés széles körű terméskiesést és pusztító éhínségeket váltott ki a Földön.

Most a St Andrews Egyetem tudósai új tanulmányukban végre azonosították az okot, írja a Daily Mail.

hirdetés

A szakértők szerint az oroszországi Szimushir lakatlan szigetén, a Kuril-szigetek részén található Zavaritskii vulkán 1831-ben kitört. Ez a drámai esemény vulkáni hamut juttatott a légkörbe, amely jelentős mértékben csökkentette a Földet érő napfény mennyiségét, így rövid ideig tartó globális lehűlést idézett elő.
Az időjárás változása csökkentett csapadékmennyiséget eredményezett Afrikától Indián át Japánig, ami a gyenge terméshozam miatt súlyos éhínségeket okozott.

„A tudósok régóta tudják, hogy 1831-ben egy jelentős vulkánkitörés történt, de a forrása eddig rejtély maradt” – nyilatkozta Dr. Will Hutchison, a tanulmány vezető szerzője a MailOnline-nak. „A hamu kémiai ujjlenyomatának elemzése feltárta, hogy a klímaváltozást okozó kitörés forrása ez a távoli vulkáni sziget a Kuril-szigeteken.”

A Zavaritskii 1957 óta nem tört ki, de továbbra is aktív vulkánnak számít, ami azt jelenti, hogy a jövőben ismét kitörhet.

A globális lehűlés hatása

1831 nyarán egy hatalmas vulkánkitörés kénes gázokat juttatott a légkörbe, amelyek visszaverték a napfényt, és körülbelül 1 °C-os globális lehűlést okoztak. Ez a hideg időjárás, amelyet akkoriban világszerte dokumentáltak, jelentős északi féltekei klímacsökkenést, terméskiesést és éhínséget eredményezett. Történelmi feljegyzések szerint 1831 augusztusában Északi félteke több pontján kék, lila és zöld napot figyeltek meg.
Ez a jelenség a napfény szóródásával és elnyelődésével magyarázható, amelyet egy sűrű aeroszoloszlop okozott, és amelyet jellemzően vulkánkitörések idéznek elő. Még a német zeneszerző, Felix Mendelssohn is említést tett az 1831-es nyári alpesi utazása során tapasztalt szörnyű időjárásról. Mendelssohn akkor így írt: „Kietlen időjárás, egész éjjel és reggel is esett az eső, hideg van, mint télen, a közeli dombokon már mély hó van…”

A kitörés forrásának azonosítása

Bár a tudósok régóta tudták, hogy egy jelentős esemény okozott klímaváltozást és társadalmi megrázkódtatást, a felelős vulkán kiléte eddig ismeretlen és vitatott volt. A tanulmány során Dr. Hutchison és csapata 1831-ből származó grönlandi jégmagmintákat elemzett.

Ezek a jégből készült hengeres minták értékes információkat nyújtanak az akkori klímaviszonyokról, beleértve a helyi hőmérsékletet, a légkör kémiai összetételét és a vulkáni aktivitást. „A tudósok fúrással emelik ki a jeget, amely éves szinten rögzíti a múltbeli klíma- és légköri viszonyokat” – magyarázta Dr. Hutchison.

„Csak az utóbbi években fejlesztettük ki a képességet, hogy mikroszkopikus hamurészecskéket vonjunk ki a sarki jégmagokból, és részletes kémiai elemzéseket végezzünk rajtuk. Ezek a részecskék rendkívül aprók, körülbelül egytizede az emberi hajszál átmérőjének.”

A laboratóriumi elemzések során „tökéletes ujjlenyomat-egyezést” találtak a Kuril-szigetek távoli hamulerakódásaival.
„A Zavaritskii forrásként való azonosítását az tette lehetővé, hogy az általa termelt magma kémiai összetétele egyedülálló, eltér a szomszédos vulkánokétól” – mondta Dr. Hutchison.

A titok megfejtése

A tanulmány, amelyet a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban tettek közzé, egy majdnem 200 éves rejtélyt old meg. Kezdetben az 1831-es kitörést a Fülöp-szigeteki Babuyan Claro vulkánnak tulajdonították, de egy korábbi tanulmány nem talált bizonyítékot ebben az időszakban történt kitörésre.
Egy másik lehetséges jelölt a Ferdinandea (más néven Campi Flegrei Mar Sicilia vagy Graham-sziget) volt, amely Szicíliától délnyugatra helyezkedik el. Bár a Ferdinandea valóban kitört 1831 júliusában és augusztusában, ez csupán egy „szerény” kitörés volt, amely nem idézett elő jelentős klímaváltozást.

A Zavaritskii vulkán 1831-es kitörése nagy távolságra volt a lakott területektől. - „Ez a sziget lakatlan, senki sem figyeli ezt a vulkánt, így munkánk rámutat arra, milyen nehéz lesz a tudósoknak előre jelezni, mikor és hol következik be a következő nagy klímaváltozást okozó kitörés” – tette hozzá Dr. Hutchison.