
A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A NASA Perseverance marsjárója olyan kőzeteket vizsgált meg egy kiszáradt folyómederben, amelyek a tudósok szerint akár ősi, mikroszkopikus élet nyomait is rejthetik, írja az AP.
A vizsgálatok még csak most kezdődnek
A kutatók hangsúlyozták, hogy a felfedezett minták alapos elemzésére van szükség – lehetőleg a Földön található laboratóriumokban – mielőtt végső következtetések születhetnének. Nicky Fox, a NASA tudományos misszióinak vezetője úgy fogalmazott: bár az új eredmények „még nem jelentik a végső választ”, ez „a legközelebb áll ahhoz, hogy ősi életre utaló bizonyítékot találjunk a Marson”.
A Perseverance 2021 óta kutat a vörös bolygón, és bár közvetlenül nem képes kimutatni életet, fúrójával mintákat gyűjt olyan kőzetekből, amelyek egykor alkalmasak lehettek a mikrobák számára. A begyűjtött minták visszahozatalát a Földre azonban egyelőre halasztja a NASA, mivel olcsóbb és gyorsabb megoldásokat keres.
Tudományos viták és óvatosság
A felfedezést „izgalmasnak” nevezték független szakértők, például Janice Bishop a SETI Intézettől és Mario Parente a Massachusettsi Egyetemről. Ugyanakkor figyelmeztettek: a jelek mögött akár nem biológiai folyamatok is állhatnak. Joel Hurowitz, a kutatás vezetője (Stony Brook University) így nyilatkozott: „Az egyik lehetséges magyarázat a mikrobiális élet, de más természetes folyamatok is előidézhetik ezeket a mintázatokat.”
Ennek ellenére a kutatócsoport szerint ez eddig a legerősebb jelölt az ősi élet nyomainak kutatásában. Ez volt a 25. begyűjtött minta, a teljes gyűjtemény mostanra 30-ra bővült. Az eredmények a Nature folyóiratban jelentek meg.
Mit talált a rover?
A minta a Neretva Vallis nevű ősi folyómederből származik, amely egykor vizet szállított a Jezero-kráterbe. A Bright Angel formációnak nevezett, agyagban gazdag üledékes kőzetet a rover műszerei először átvizsgálták, majd fúrással mintát vettek belőle.
A vizsgálatok során a kutatók szerves szenet – az élet alapvető építőkövét – találtak, valamint mikroszkopikus, „mák- és leopárdfoltnak” nevezett pontokat, amelyek vas-foszfáttal és vas-szulfiddal voltak dúsítva. A Földön ezek a vegyületek gyakran mikroorganizmusok anyagcseréjének melléktermékei.
Bishop és Parente kísérő cikkükben megjegyezték: „Nincs bizonyíték jelenlegi életre a Marson, de ha valaha voltak mikrobák, akkor a Jezero-kráter tavában hasonló módon alakíthattak ki szulfidokat.”
A minták visszahozatalának kihívásai
A NASA már évtizedek óta keresi a Mars múltbeli vízi környezetének nyomait, amelyek egykor életet támogathattak. Amikor a Perseverance 2020-ban elindult, a tervek szerint a minták a 2030-as évek elején érkeztek volna vissza a Földre. Azóta azonban a költségek 11 milliárd dollárra emelkedtek, így a visszahozatal várhatóan csak a 2040-es években valósulhat meg.
Joel Hurowitz szerint addig földi laboratóriumokban, illetve helyettesítő anyagokkal kell vizsgálni a lehetőséget, hogy valóban ősi élet nyomai maradhattak fenn a Marson.
Hogyan tovább?
Sean Duffy, a NASA megbízott adminisztrátora elmondta: a költségvetés és az időkeret határozza meg a következő lépéseket. Felvetette azt is, hogy akár új műszereket is küldhetnének a Marsra a minták helyben történő elemzésére. „Minden opció nyitott” – mondta.
A Perseverance által gyűjtött titánmintacsövek közül tízet már a Mars felszínére helyeztek tartalékként, a többi pedig a rover fedélzetén maradt, mind része a NASA még mindig alakuló mintavisszahozatali programjának.
A mostani felfedezés a legerősebb bizonyíték lehet arra, hogy a Mars múltjában akár mikroszkopikus élet is jelen lehetett. Bár a végső bizonyítékok megszerzéséhez még hosszú út vezet, a tudomány egy lépéssel közelebb került a válaszhoz arra a kérdésre, vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban.
Kapcsolódó anyagok:
Nem lehetetlen a Mars terraformálása egy új tanulmány szerint
Ősi civilizáció nyomai a Marson? – Egyes kutatók szerint nem kizárt
Egy idegen faj nukleáris támadása végzett anno a marslakókkal?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by WikiImages from Pixabay