A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Az összeesküvés-elméletek ma már széles körben elterjedtek a hiperkapcsolt és egyre inkább polarizált társadalomban. A Brexit, a 2016-os és 2020-as amerikai elnökválasztás, valamint a COVID–19 járvány egyértelműen megmutatták, milyen gyorsan képesek ezek a narratívák beszivárogni a közbeszédbe.
A következmények súlyosak lehetnek: a konspirációkba vetett hit alááshatja a demokratikus normákat, gyengítheti az intézményekbe vetett bizalmat, sőt politikai erőszakot is kiválthat. Az Egyesült Államok Capitoliumának 2021. január 6-i ostroma erre drámai példát adott. De kik a legfogékonyabbak ezekre az elméletekre?
A fiatalok a legérintettebbek
Egy új kutatás, amelyet Daniel Stockemer, az Ottawai Egyetem professzora és kollégája készített, meglepő választ ad. A Political Psychology folyóiratban publikált tanulmányuk szerint az életkor az egyik legerősebb tényező, amely befolyásolja az összeesküvés-elméletekbe vetett hitet – ám nem úgy, ahogy sokan gondolnák, írja a The Conversation.
A 35 év alattiak a leginkább hajlamosak az összeesküvés-elméletek elfogadására. A következtetés szilárd bizonyítékokon alapul: a kutatók egy 191 tanulmányt összesítő metaelemzést végeztek, amely 2014 és 2024 között jelent meg, és több mint 374 ezer résztvevőt vont be. Az eredmények világosan kimutatták a fiatal életkor és az összeesküvés-hitek közötti erős kapcsolatot.
A kutatók saját felmérést is végeztek több mint 6000 résztvevő bevonásával hat országban – Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Németországban, az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában. A következtetés ugyanaz volt: az életkor erősebb előrejelzője a konspirációs gondolkodásnak, mint a nem, a jövedelem vagy az iskolai végzettség.
Miért hisznek a fiatalok inkább az összeesküvés-elméletekben?
A vizsgálat három fő okot azonosított, amelyek miatt a fiatalabb generációk fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre.
1. Politikai elidegenedés
Az egyik legerősebb tényező a politikai kiábrándultság. A fiatalok nagy része úgy érzi, hogy a politikai rendszerek távol állnak tőlük, mivel azokat több generációval idősebb politikusok irányítják. Ez az alulreprezentáltság frusztrációt szül, és azt az érzést, hogy a demokrácia nem működik számukra. Ebben a helyzetben az összeesküvés-elméletek egyszerű és meggyőző magyarázatot kínálnak: a rendszer nem csupán hibás, hanem titokban manipulált is.
2. Aktivista részvételi forma
A fiatalok politikai részvétele sokszor eltér a hagyományos mintáktól. Kevésbé hajlamosak a szavazásra, viszont sokkal aktívabbak tüntetéseken, bojkottokban és online kampányokban. Ezek a közegek – különösen az interneten – termékeny talajt biztosítanak az összeesküvés-elméletek terjedéséhez. Az aktivista terek gyakran ugyanazt az „ők kontra mi” narratívát erősítik, ahol az igazság oldalán álló csoport küzd a korrupt hatalommal szemben.
3. Alacsony önértékelés
A harmadik ok pszichológiai természetű. A kutatás szerint az alacsony önértékelés szoros kapcsolatban áll a konspirációs gondolkodással. Azok, akik kevésbé érzik értékesnek magukat, hajlamosabbak külső, titkos erőknek tulajdonítani a problémáikat.
Ez különösen a fiatalokra jellemző, mivel korábbi kutatások kimutatták: az önértékelés általában alacsonyabb a fiatalkorban, és az életkor előrehaladtával fokozatosan nő.
Mit lehet tenni?
A kutatók szerint önmagában a téves állítások cáfolata nem elég. A jelenség kezeléséhez a mögöttes okokat kell feltárni és megoldani.
Mivel a politikai elidegenedés kulcsszerepet játszik, fontos lépés a demokrácia reprezentatívabbá tétele. Jó példa erre Charlotte Walker, a mindössze 21 évesen megválasztott munkáspárti szenátor, aki azt üzeni: a fiataloknak is lehet helyük a döntéshozatalban.
Befogadóbb demokrácia építése
A fiatalok aktivizmusát nem szabad elnyomni, inkább eszközöket kell adni a kezükbe, hogy eligazodjanak az információk között. A médiatudatosság és a digitális írástudás fejlesztése segíthet abban, hogy kritikus szemmel vizsgálják meg a különböző forrásokat.
Az önértékelés kérdése ugyanakkor társadalmi felelősségre is rávilágít. A fiatalok mentális egészségének és jólétének támogatásával növelhető a pszichológiai ellenálló képességük, így kevésbé válnak fogékonnyá az egyszerű bűnbakkeresésre épülő magyarázatokra.
Végső soron az összeesküvés-elméletek visszaszorítása nem arról szól, hogy hibát keressünk egy generációban. Sokkal inkább arról, hogy olyan erősebb és befogadóbb demokráciát építsünk, amelyben mindenki – különösen a fiatalok – képviselve, felhatalmazva és biztonságban érzi magát.
Kapcsolódó anyagok:
Demokráciát akarnak… vagy mégsem? – Meglepő válaszokat adtak az európai fiatalok
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by F1 Digitals from Pixabay
TOP 5
