A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Nepál arra utasította az internetszolgáltatókat, hogy tiltsák le a hozzáférést több nagy közösségimédia-platformhoz – köztük a Facebookhoz, az Instagramhoz, a YouTube-hoz és az X-hez –, miután a cégek nem tettek eleget a helyi regisztrációs szabályoknak.

A lépést médiaszervezetek élesen bírálták, a cenzúra és a véleményszabadság korlátozásának veszélyére figyelmeztetve, írja a TechCrunch.

hirdetés

Országos lekapcsolás 26 platformon

Csütörtökön a Kommunikációs és Információtechnológiai Minisztérium utasította a Nepáli Távközlési Hatóságot, hogy szólítsa fel az internetszolgáltatókat: teljes körűen korlátozzák 26 közösségi platform elérését. A döntést aznap délelőtti minisztériumi egyeztetés előzte meg. Nepálban az internetpenetráció meghaladja a 90%-ot a hatóság adatai szerint. A Statcounter legfrissebb becslései alapján a közösségimédia-felhasználók 87%-a Facebookot használ, 6% az X-et, 5% a YouTube-ot.

Kik érintettek – és kik nem?

A tiltólistán szerepel többek között a Discord, a Facebook, az Instagram, a Messenger, a WeChat, a Reddit, a Snapchat, a YouTube és az X. A mostani szigorítás egy augusztus 25-i kormányrendeletre épül, amely mindössze hét napot adott a külföldi platformoknak, hogy regisztrálják nepáli működésüket és helyi kapcsolattartót nevezzenek meg. Feltűnő kivétel, hogy a TikTok és az orosz Viber nem érintett: a kormány szerint ezek a szolgáltatások már megfeleltek az előírásoknak.

Nemzetközi bírálatok és belső ellenállás

Médiajogi és civil szervezetek szerint a lépés súlyosan akadályozza az újságírók munkáját és a lakosság információhoz jutását. A New York-i székhelyű Committee to Protect Journalists úgy fogalmazott, a döntés „komolyan hátráltatja” a sajtó tevékenységét. A Nepáli Újságírók Szövetsége szintén elítélte az intézkedést, mondván, az „aláássa a sajtószabadságot és a polgárok információhoz való jogát”.

Bírósági háttér: regisztráció igen, általános tiltás nem

Néhány héttel korábban Nepál legfelsőbb bírósága helybenhagyta a kormány helyi regisztrációs követelményét, azzal az indokkal, hogy az a félretájékoztatás visszaszorítását célozza. Ugyanakkor a testület nem rendelte el kifejezetten a nem regisztráló platformok betiltását, csupán felszólította a kormányt, hogy „a jog keretein belül haladéktalanul” alakítson ki megfelelő szabályozást.

„Digitális autoriterizmus” vádja és kormányzati érvek

Raman Jit Singh Chima, az Access Now ázsiai-csendes-óceáni politikai igazgatója és globális kiberbiztonsági vezetője „rendkívül aggasztónak” nevezte, hogy Nepál teljes szolgáltatásokat blokkol pusztán regisztráció hiánya miatt. Hozzáállását a Kínai Népköztársaság „Nagy Tűzfalának” cenzúra-architektúrájához hasonlította, ami szerinte ellentétes Nepál demokratikus törekvéseivel és alkotmányos garanciáival. A miniszter, Prithvi Subba Gurung ezzel szemben azt közölte: a kormány bőven adott időt a regisztrációra, többször is megkereste a cégeket – köztük a Metát –, de azok nem tettek eleget a kéréseknek.

Mikor áll helyre a hozzáférés?

A minisztérium nyilvános közleménye szerint a hozzáférés a regisztráció teljesítése után helyreáll. A Meta, a Google és a Snap nem reagált azonnal a megkeresésekre.

Jogállami garanciák hiánya?

Chima szerint Nepálnak nyilvánossá kellene tennie valamennyi blokkolási határozatot, helyre kellene állítania a hozzáférést, és olyan jogalkotási folyamatra váltani, amely leszűkíti a homályos tiltásokat, valamint biztosítja a jogorvoslatot, az átláthatóságot és az érdemi társadalmi egyeztetést. Úgy véli, a jelenlegi irányítás „söprő hatalmat” ad a kormánynak szolgáltatások felfüggesztésére, tartalmak eltávolításának elrendelésére, és arra, hogy a cégeken belül helyi „panasz” vagy „önszabályozási” tisztviselőket jelöljön ki – ami könnyen túltiltáshoz és jogszerű tartalmak eltávolításához vezethet.

Vitás közösségimédia-törvény a láthatáron

Az év elején a kormány komoly közfelháborodást váltott ki egy még jóváhagyásra váró közösségimédia-törvénytervezettel. A javaslat – az újságíró-szövetségek szerint – súlyosan alááshatja a sajtószabadságot és a digitális véleménynyilvánítást: többek között börtönt és pénzbírságot helyez kilátásba „a nemzeti szuverenitással vagy érdekkel ellentétesnek ítélt” bejegyzésekért. A kormány ugyan azt állítja, „nem cél a szólásszabadság korlátozása”, a tervezet mégis felhatalmazná a hatóságokat, hogy bizonyos posztok törlését elrendeljék, a nem teljesítő platformokat pedig megbírságolják.

Nyitott kérdések

A blokkolásról szóló döntéssel kapcsolatban a minisztérium szóvivője nem reagált a megkeresésekre. Közben a társadalom és a szakmai szervezetek az átláthatóságot, a fokozatos, arányos szabályozást és a szólásszabadság garanciáinak megerősítését sürgetik.

Kapcsolódó anyagok:

Így látták a magyar vándorok Nepált

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Thomas Ulrich from Pixabay