Fő tartalom átugrása

A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Egy alsó-szászországi kis település példája jól mutatja, hogyan válhat a helyi mezőgazdaság a stabil és megfizethető energiaellátás kulcsává. A Mellinghausenben működő Klare családi gazdaság biogázüzeme és hőhálózata ma már 58 háztartást lát el, miközben a lakosok olyan fűtési rendszert használnak, amely még energiaválság idején is kiszámítható és elérhető árú marad. A modell nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is fenntartható alternatívát kínál. 

A Diepholz járásban található gazdaságban a hő előállítása a saját erőforrásokra épül. A gazdálkodásból származó trágyát és a saját földeken termesztett növényeket használják fel arra, hogy energiát termeljenek. A Klare család kezdetben egy kisebb hőhálózatot épített ki, amely a saját lakóházaikat és sertéstelepeiket szolgálta ki. Az évek során azonban a rendszer folyamatosan bővült, és mára két különálló hőhálózat biztosítja az energiaellátást összesen 58 háztartás számára, írja az agrarheute.

hirdetés

Hőtermelés trágyából és kukoricából

A gazdaságban hízósertéseket és kocákat tartanak, valamint malacneveléssel is foglalkoznak. Az állattartás során keletkező trágyát kukoricával együtt fermentálják egy 2011-ben épült, 500 kilowattos biogázüzemben. A folyamat során nemcsak villamos energia keletkezik, hanem jelentős mennyiségű hő is, amelyet egy kapcsolt energiatermelő egységben hasznosítanak.

Kezdetben ezt a hőt a család saját házainak, a sertésólaknak és néhány közeli szomszédnak az ellátására használták. Annak érdekében azonban, hogy a keletkező energiát minél hatékonyabban hasznosítsák, további fejlesztéseket hajtottak végre. Gabona- és tűzifa-szárító rendszert telepítettek, bővítették a meglévő hőhálózatot, és egy új rendszert is kiépítettek, amelyhez további 46 ház csatlakozott.

Az energiaválság hozta meg az áttörést

A projekt egyik legnagyobb kihívása kezdetben a lakosok meggyőzése volt. Sebastian Klare szerint a faluban élők eleinte bizonytalanok voltak az új rendszerrel kapcsolatban, és nehezen fogadták el a változást. Az energiaválság azonban fordulópontot jelentett, mivel egyre többen ismerték fel a helyben termelt, fenntartható energia előnyeit.

A válság idején a hagyományos energiaforrások ára jelentősen megemelkedett, így a biogázalapú fűtés egyre vonzóbb alternatívává vált. A falubeliek végül elfogadták a koncepciót, és ma már élvezik annak előnyeit. A rendszer nemcsak stabil ellátást biztosít, hanem hozzájárul a helyi gazdaság erősítéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez is.

A Klare család példája azt mutatja, hogy a mezőgazdaság és az energiaellátás összekapcsolása hosszú távon működőképes és jövőálló megoldás lehet. A helyi erőforrásokra épülő rendszerek nemcsak válságállóbbá teszik a közösségeket, hanem fenntarthatóbb irányba is terelik az energiafelhasználást.

Kapcsolódó anyagok:

Így vált energiafüggetlenné: 7000 liter olajat spórol évente egy gazda az energiafű termesztésével

Az agrárdiploma megszerzése után 30%-kal növelte a terméshozamot egy 23 éves gazda a családi gazdaságban

Kamaszból gazda: így lett Carl Combergből Németország legfiatalabb földművese

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Beatrice Hohl from Pixabay

TOP 5