A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Az Alföld jövője az elmúlt években egyre nagyobb aggodalomra ad okot a szakemberek számára. A gyakori aszályok, a csökkenő talajvízszint és a klímaváltozás hatásai egyre súlyosabban érintik Magyarország legnagyobb síkvidéki térségét. Kutatók szerint azonban létezhet olyan megoldás, amely egyszerre segíthet a mezőgazdaságnak, a természetnek és a helyi közösségeknek is. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szakemberei olyan tervet mutattak be, amely a vízvisszatartásra építve csökkenthetné az Alföld kiszáradását.
A kutatók szerint a térség problémáinak jelentős része abból fakad, hogy az elmúlt évtizedekben a víz minél gyorsabb elvezetése volt a cél. A mai éghajlati körülmények között azonban ez a szemlélet egyre kevésbé működik. A szakemberek úgy vélik, hogy a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a víz helyben tartására. Ez nemcsak a természetes élőhelyek fennmaradását segítheti, hanem a mezőgazdasági termelés biztonságát is növelheti.
A kutatás vezetői között szerepel Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója. A szakemberek friss tanulmányukban részletesen elemezték, hogy milyen területeken lehetne hatékonyan visszatartani a vizet. Vizsgálataik szerint az Alföldön jelentős tartalékok rejlenek ezen a téren, írja a raketa.hu.
Közel egymillió hektár terület lehet alkalmas a vízvisszatartásra
A kutatók szerint az Alföld mezőgazdaságát jelenleg főként néhány nagy szántóföldi növény termesztése határozza meg. A búza, a kukorica, az árpa, a repce és a napraforgó uralja a termőterületek jelentős részét. Ez a rendszer hosszú időn keresztül eredményesen működött. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események azonban komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az Alföld a klímaváltozás egyik európai válságövezetévé válhat. Az aszályos időszakok hosszabbak és intenzívebbek lehetnek, miközben a talaj egyre kevesebb nedvességet képes megőrizni. Emiatt szerintük nem elegendő néhány technológiai fejlesztés vagy új mezőgazdasági eszköz bevezetése. A földhasználat egész rendszerének újragondolására lehet szükség.
A tanulmány szerint csaknem egymillió hektárnyi olyan terület található az Alföldön, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása megvalósítható lenne. A kutatók azt vizsgálták, hogy a vízvisszatartás és akár egy nagyobb tiszai árhullám szabályozott kivezetése milyen hatással lehetne a talajvízkészletekre. Elemzéseik alapján ezek a beavatkozások jelentős javulást hozhatnának.
A célterületek kijelölésénél több szempontot is figyelembe vettek. Vizsgálták a földek termőképességét, a természetvédelmi értékeket, a belvízveszélyt, az aszálykitettséget és a nitrátérzékenységet is. A beépített területeket, a nyílt vizeket és a legjobb minőségű szántókat kizárták az elemzésből.
Az eredmények szerint az Alföld területének mintegy 21 százalékán találhatók olyan gyenge vagy közepes termőképességű földek, ahol a vízvisszatartás különösen indokolt lehet. Ezek a területek sok esetben már ma is rendszeresen szenvednek a szélsőséges időjárási hatásoktól. A kutatók szerint itt a hagyományos mezőgazdasági művelés helyett új megoldásokra lehet szükség.
Nemcsak a természet nyerne, hanem a gazdálkodók is
A tanulmány két kiemelt zónát azonosított. Az első kategóriába azok a területek tartoznak, ahol gyakori a belvíz megjelenése, és egyben természetvédelmi szempontból is jelentős értékek találhatók. Ezeken a helyeken a vízvisszatartás sok esetben természetközeli élőhelyek kialakítását tehetné lehetővé.
A szakemberek szerint az ilyen területeken a szántóföldi művelés helyett gyakran előnyösebb lehet az ökológiai szempontokat előtérbe helyező hasznosítás. Ez hozzájárulhatna a biodiverzitás növeléséhez és a táj ellenálló képességének javításához. Emellett illeszkedne a hazai és uniós környezetvédelmi célkitűzésekhez is.
A második zónába olyan területek kerültek, ahol szintén magas a belvíz előfordulásának valószínűsége, de nincs természetvédelmi oltalom. Ezeken a helyeken a kutatók szerint a jelenlegi, sokszor veszteséges gazdálkodási formák helyett más hasznosítási lehetőségeket kellene előtérbe helyezni.
A vizes élőhelyekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások ugyanis jelentős gazdasági értéket képviselhetnek. Ilyen előny lehet az árvízvédelem erősítése, az aszálykárok mérséklése és a talajvízkészletek utánpótlása. Emellett a természetes élőhelyek helyreállítása javíthatja a térség turisztikai vonzerejét is.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vízvisszatartás nem csupán természetvédelmi kérdés. Véleményük szerint ez a klímaadaptív földhasználat egyik legfontosabb eleme lehet az Alföldön. A jelenlegi intenzív mezőgazdasági rendszer ugyanis egyre nehezebben alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a víz helyben tartása egyszerre több problémára adhat választ. Csökkentheti az aszályok hatását, javíthatja a talaj vízháztartását és segítheti az élővilág regenerációját. Egyes térségekben akár a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a víz gyors elvezetésében rejlik. Sokkal inkább abban, hogy a rendelkezésre álló vízkészleteket sikerül-e hosszabb ideig a tájban tartani. A szakemberek szerint ez lehet az egyik kulcsa annak, hogy a térség alkalmazkodni tudjon a klímaváltozás egyre erősebb hatásaihoz.
Minderről a Greenfo cikkében bövebben is lehet olvasni, illetve podcastban meghallgatni, mik a tervek, mik a konkrét lépések a vízvisszatartás érdekében.
Kapcsolódó anyagok:
100 éven belül kiszáradhat a Balaton, elsivatagosodhat az Alföld?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by František Ferko from Pixabay
