A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A Mount Everest alaptábora minden tavasszal valóságos jégre épült várossá változik. Egy új kutatás szerint a főzéshez, fűtéshez és áramtermeléshez használt tüzelőanyagok, valamint az emberi ürülék annyi hőt adhatnak le, amennyi elméletileg több ezer tonna jég és hó megolvasztásához lenne elegendő. A Himalája gleccsereinek visszahúzódását továbbra is elsősorban a globális felmelegedés okozza, az alaptábor működése azonban további helyi terhelést jelent.
Aki eléri a Mount Everest mintegy 5300 méteres magasságban fekvő alaptáborát, jóval többet talál néhány hóban felállított sátornál. A hegymászási szezon alatt kávézók, internet-hozzáférés és forró zuhanyzók várják az érkezőket, egyes sátrakban pedig még a padlót is fűtik.
A Khumbu-gleccseren időszakosan hegymászók, hegyi vezetők és segítők ezrei tartózkodnak. Az általuk igénybe vett szolgáltatások biztosítása jelentős energiafelhasználással jár, ennek pedig a jégre nézve is lehetnek következményei.
Egy kutatócsoport azt vizsgálta, mennyi többlethő keletkezik az Everest-alaptábor működése során. A tudósok számításai szerint a 2023-as, hozzávetőleg 50 napig tartó hegymászási szezon alatt körülbelül 849 ezer megajoule energia került a környezetbe. Ennek legnagyobb része azokból a tüzelőanyagokból származott, amelyeket főzéshez, fűtéshez és villamos energia előállításához használtak fel, írja a VOL.AT.
A keletkező hő elméletileg 2490 tonna jeget olvaszthatna meg
A számítások szerint a 849 ezer megajoule energia elméletileg körülbelül 2490 tonna jég és hó megolvasztására lenne elegendő. A tanulmány ugyanakkor nem állítja, hogy az alaptábor működése ténylegesen ekkora olvadást idézett elő. A 2490 tonnás érték kizárólag a felszabaduló hő elméleti olvasztási lehetőségét mutatja meg.
Az energia ugyanis nem teljes egészében közvetlenül a hóba vagy a jégbe kerül. A számítás mégis szemlélteti, hogy a több ezer ember ellátását biztosító tábor működése számottevő helyi hőforrást jelenthet a Khumbu-gleccseren.
Naponta több mint 6000 liter vizelet keletkezik az alaptáborban
A számítás egyik meglepő eleme az emberi ürülék hőhatása. A komoly fizikai megterhelés és a rendkívüli tengerszint feletti magasság miatt a hegymászóknak különösen sok folyadékot kell fogyasztaniuk. A tanulmány szerint emiatt naponta több mint 6000 liter vizelet keletkezik az Everest alaptáborában.
A szilárd emberi hulladékot összegyűjtik és elszállítják, a vizelet jelentős része azonban közvetlenül a gleccserre kerül. A kutatók számításai alapján pusztán ennek hőtartalma egyetlen hegymászási szezon alatt elméletileg körülbelül 154 tonna jég megolvasztásához lenne elegendő.
Ez az érték szintén nem bizonyítottan bekövetkezett olvadást, hanem a leadott hő elméleti hatását jelzi.
Továbbra is a klímaváltozás okozza a legnagyobb problémát
Bármilyen szokatlanul hangzik az alaptábor és az emberi vizelet hőhatása, a kutatók egyáltalán nem ezt tekintik a Himalája gleccserei visszahúzódásának legfontosabb okaként. A meghatározó tényező továbbra is a globális felmelegedés. A sűrűn benépesülő Everest-alaptáborban zajló emberi tevékenység ehhez csupán további, helyi hőforrásként adódik hozzá.
Figyelemre méltóan változott a tábor környezetének felszíni hőmérséklete is. A műholdas adatok szerint 1991 és 2023 között ezen a területen évente átlagosan 0,28 Celsius-fokos emelkedést mértek. Ez hozzávetőleg kétszer olyan gyors növekedés, mint amekkorát a Khumbu-gleccser szomszédos részein figyeltek meg.
A kutatók számítása ráadásul nem tartalmaz minden helyi hőforrást. Nem vették figyelembe többek között a helikopterek által kibocsátott hőt, az emberek testmelegét, valamint azoknak az állatoknak a hőleadását sem, amelyek felszereléseket és más anyagokat szállítanak a magashegyi táborba.
Stabilabb területre költözhet az Everest alaptábora
A kutatás alapvető kérdést vet fel: hosszú távon mennyire észszerű egy folyamatosan növekvő alaptábort olyan gleccseren működtetni, amelyre egyre nagyobb nyomás nehezedik?
A tudósok ezért hosszú távú lehetőségként felvetették, hogy az alaptábort a környék egy stabilabb talajú területére kellene áthelyezni. Korábbi kutatások is kimutatták, hogy a világ legmagasabb hegyének turizmusa nem csupán hőterheléssel jár, hanem szennyező anyagokat is hagy maga után.
Egy 2019-es nemzetközi expedíció során az Everest csúcsára vezető útvonal mentén PFAS-vegyületeket, műanyag szálakat, növényvédő szereket, lágyítókat és mérgező fémeket mutattak ki a hóban, a jégben és az olvadékvízben. Ezeknek az anyagoknak egy része az emberek felszereléseiből származik, más szennyeződések pedig a légkörből kerülnek a magashegyi környezetbe. Más vizsgálatok az Everest alaptábora alatt megnövekedett nitrát- és kloridkoncentrációt mértek. Ez különösen azért jelent problémát, mert a térségben élő emberek a gleccserekből származó olvadékvízre vannak utalva.
A kutatás alapján tehát nem a hegymászók tevékenysége jelenti az Everest gleccsereire leselkedő legnagyobb veszélyt, de a tömeges turizmus, az energiafelhasználás és a hulladék tovább fokozza a klímaváltozás által már amúgy is súlyosan terhelt magashegyi környezet problémáit.
Kapcsolódó anyagok:
Ne húzd le, add oda a gazdáknak! Egy város, ahol a vizelet aranyat ér
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Grisha Grishkoff: pexels
