A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
Svédország északi részén az épületeket egészben felemelik, óriási pótkocsikra helyezik, majd több kilométerrel távolabb szállítják. Kiruna átköltöztetése a 2010-es évek óta tart, mert a város alatt terjeszkedő vasércbánya egyre veszélyesebbé tette a felszínt. A svédeknek választaniuk kellett a bánya bezárása és a település áthelyezése között – végül az utóbbi mellett döntöttek.
Három kilométer. Hozzávetőleg ekkora távolságot tesz meg épületről épületre a Svédország legészakibb részén fekvő Kiruna. A hatalmas vállalkozás a 2010-es években kezdődött, célja pedig az, hogy ne kelljen bezárni a település gazdasági alapját jelentő vasércbányát.
A régi épületeket nem feltétlenül bontják le, és nem egyszerűen ugyanolyan másolatokat emelnek egy másik helyen. A svédek több házat egyetlen tömbben felemelnek, gigantikus pótkocsikra raknak, majd elszállítanak egy új városközpontba, amelyet biztonságosnak ítélt talajon alakítottak ki. Első pillantásra észszerűtlennek tűnhet egy egész város elmozdítása. A döntés háttere azonban érthetőbbé válik, ha figyelembe vesszük, mi található Kiruna lakóinak lába alatt, írja a Sciencepost.
A vasérclelőhely, amely felemelte, majd veszélybe sodorta Kirunát
Kirunát 1900-ban alapították, és gyakorlatilag Európa egyik legnagyobb vasérctelére építették. Az 1899-ben megnyitott bánya a Skandináv-pajzshoz tartozó érctelepet hasznosítja.
A bányászat több mint egy évszázadon keresztül biztosította a település jólétét. A kitermelést az állami tulajdonban lévő LKAB vállalat végzi. Idővel azonban ugyanaz a föld alatti kincs kezdte közvetlenül fenyegetni a várost, amelyből Kiruna korábban felépült és meggazdagodott. Ahogy a bányászok egyre mélyebbre hatoltak, a föld alatti járatok fokozatosan meggyengítették a felszíni talajt. Az LKAB 2004-ben jelentette be, hogy a bánya további fejlesztése veszélybe sodorja Kiruna teljes városközpontjának és épületeinek szerkezeti biztonságát.
A vállalat akkori tájékoztatása szerint a kitermelés folytatásához mintegy 23 ezer embert, otthonaikat és különböző vállalkozásokat kell fokozatosan átköltöztetni. A bejelentés óriási megrázkódtatást jelentett egy olyan településen, amelynek napjainkban körülbelül 18 ezer lakosa van.
A svéd jogszabályok nem hagytak mozgásteret a bányavállalat számára. A törvények tiltják, hogy bányatársaságok lakott területek alatt végezzenek kitermelést, ezért az LKAB nem mélyítheti tovább a járatokat használatban lévő épületek alatt. A bánya bezárása ugyanakkor súlyos csapást mért volna a helyi gazdaságra. Így egyetlen olyan megoldás maradt, amely bár rendkívül radikálisnak hangzik, papíron mégis logikus volt: ki kellett üríteni a bánya fölött fekvő területet, a lakókat és épületeiket pedig távolabb kellett költöztetni.
Az új helyszínt nem véletlenszerűen választották ki. Kiruna eredeti fekvésétől körülbelül három kilométerre keletre új városközpontot építenek, hogy a bányászat a jövőben is folytatódhasson. Az új központot 2022 szeptemberében hivatalosan is felavatták. Új városháza, üzletek és korszerű lakások készültek el. Egy vadonatúj önkormányzati épület áll három kilométerre a régitől – a 21. században így néz ki egy bányaváros megmentése.
Egyben szállították el a 672 tonnás kirunai templomot
Az átköltöztetés leglátványosabb jelképe a Kiruna Kyrka, vagyis a kirunai templom. Az épületet Gustaf Wickman tervei alapján emelték 1909 és 1912 között. Kialakításában a neogótikus építészet és a számi kultúra hatásai egyaránt megjelennek, ezért lebontása elképzelhetetlennek számított. A templom különleges helyet foglal el Svédország építészeti örökségében. Egy 2001-ben készült országos felmérésben az 1950 előtt Svédországban emelt épületek közül a valaha épített legjobbnak választották. Az LKAB ezért a lebontás helyett a teljes épület átszállítása mellett döntött. Az 1912-ből származó, 672 tonnás svéd evangélikus templomot egyetlen darabban költöztették át új helyére.
A látványos művelethez egy ipari óriásberuházáséhoz mérhető technikai háttérre volt szükség. A 672 tonnás épületet felemelték történelmi helyéről, majd egy 224 kerékkel felszerelt különleges szállítójárműre helyezték. A menet sebessége alig érte el egy siető gyalogos tempóját. A templomot óránként mindössze 500 méteres–1 kilométeres sebességgel mozgatták az új városközpont felé, egy megközelítőleg 5 kilométer hosszú útvonalon. A szállítási út hosszabb volt, mint a régi és az új központ közötti egyenes távolság. Az útvonalon különleges átalakításokat kellett végezni, hogy a burkolat elbírja az épület súlyát, miközben a templom sérülékeny szerkezete sem károsodhatott.
Az esemény szinte nemzeti ünneppé változott. A 18 ezer lakosú Kiruna utcáira több mint 10 ezer érdeklődőt vártak, hogy személyesen kövessék a rendkívüli szállítást. A műveletet a svéd televízió élőben közvetítette, a skandináv „lassú televíziózás” hagyományaihoz igazodva. Ebben a műfajban megszakítás nélkül mutatnak be hosszú ideig tartó utazásokat és eseményeket.
A különleges alkalomra XVI. Károly Gusztáv svéd király is Kirunába látogatott. A templom megmentése jól mutatja, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak Svédországban az építészeti örökségnek: az épület feláldozását az idő- vagy pénzmegtakarítás érdekében komolyan fel sem vetették.
Az óriási városköltöztetés még csak félúton jár
Kiruna áthelyezése nem rögtönzött művelet, és még korántsem fejeződött be. Eddig hozzávetőleg két tucat épületet költöztettek át, miközben létrejött az új városközpont is. A munkálatok során már 23 kulturális értéket képviselő építményt helyeztek át. Ez lehetővé teszi, hogy folytatódjon a vasérc kitermelése, miközben megőrzik a város építészeti örökségét. Bizonyos épületeket egészben tettek pótkocsikra és úgy szállítottak el. Más építmények túl nagynak vagy túl sérülékenynek bizonyultak ehhez, ezért azokat szétszedték, majd új helyükön kőről kőre és deszkáról deszkára, az eredetivel megegyező formában építették újjá.
A teljes városköltöztetés évtizedeken át tart. A folyamat csaknem húsz évvel ezelőtt indult, és várhatóan legalább 2035-ig folytatódik. Elképzelhető, hogy a projekt 2010-es évekbeli indulásakor született gyermekeknek már saját gyermekeik lesznek, mire az utolsó költöztető járművet is leállítják.
A lassú ütemet a rendkívüli körültekintés indokolja. Minden egyes műemléki vagy kulturális értékkel rendelkező épülethez külön vizsgálatot és egyedi költöztetési tervet kell készíteni, mielőtt megkezdődhet az áthelyezése.
Ritkaföldfémeket is találtak Kiruna mellett
A terület gazdasági jelentősége nem csökken, hanem új dimenzióval bővül. Az LKAB 2023-ban bejelentette, hogy Kiruna vasércbányája közelében megtalálta Európa legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelyét. Ezek az anyagok stratégiai jelentőségűek az elektromos járművek akkumulátorainak előállítása szempontjából, és fontos szerepet tölthetnek be Európa Kínától való ipari függőségének mérséklésében.
Kiruna föld alatti kincsei miatt tehát nemcsak a vasércbányászat folytatása vált fontossá. A terület az európai energetikai és ipari önállóság egyik meghatározó elemévé is válhat. Ugyanaz a föld, amely a vasérc kitermelése miatt már egy egész várost költözésre kényszerített, most az Európai Unió stratégiai nyersanyag-ellátásában is kulcsszerepet kaphat.
Egyelőre nem lehet tudni, 2035-ig még hány utca, lakóház és templom követi a már áttelepített épületeket. Kiruna azonban tovább halad új helye felé – épületről épületre, három kilométeres lépésekben.
Kapcsolódó anyagok:
A város, ahol nem lehet szülni és meghalni
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By W. Bulach - Own work, CC BY-SA 4.0, wikimedia
TOP 5
