A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
Afrika keleti része a korábbi feltételezéseknél gyorsabban távolodik a kontinens többi részétől, és a folyamat végül egy új óceán kialakulásához vezethet. A geológusok felfedezték, hogy a földkéreg egyes területeken már annyira elvékonyodott, hogy a kontinens kettészakadása szinte elkerülhetetlenné vált. A kutatás nemcsak Afrika geológiai jövőjéről árul el új részleteket, hanem az emberi evolúció egyik legfontosabb lelőhelyének történetét is új megvilágításba helyezi.
A geológusok új eredményei szerint az afrikai kontinens hamarabb szakadhat ketté, mint azt korábban feltételezték. A kutatók megállapították, hogy egy aktív hasadékrendszer elérte azt a kritikus állapotot, amely után a kontinens szétszakadása és egy új óceán kialakulása várható.
A „hamarosan” kifejezést azonban geológiai időskálán kell értelmezni. A folyamat befejeződéséhez még néhány millió évre lehet szükség, ami a Föld történetéhez viszonyítva rendkívül rövid időszaknak számít.
„Megállapítottuk, hogy ezen a területen a hasadékképződés előrehaladottabb állapotban van, és a földkéreg vékonyabb, mint azt korábban bárki felismerte” – mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem földtudósa.
A kutató szerint Kelet-Afrika a kontinens szétszakadásának folyamatában jóval előrébb tart, mint azt a tudósok eddig gondolták. A felfedezés egyik legérdekesebb következménye azonban az emberiség múltjával kapcsolatos. A kenyai Turkana-hasadékzóna rendkívül gazdag a korai emberelődök fosszíliáiban, ami arra utal, hogy a térség fontos szerepet játszhatott az emberi evolúció történetében. Az új eredmények ugyanakkor azt sugallják, hogy a terület nem feltétlenül volt fontosabb őseink számára, mint Afrika más vidékei. Elképzelhető, hogy a földtani folyamatok egyszerűen különösen kedvező feltételeket teremtettek a fosszíliák megőrződéséhez, ezért maradt fenn itt ennyi ősi lelet, írja a SCIENCE ALERT.
Afrika kettészakadása már előrehaladott állapotban van
A Föld kontinenseinek mai elhelyezkedése állandónak tűnhet számunkra, valójában azonban a szárazföldek folyamatos mozgásban vannak, még ha ez rendkívül lassan is történik.
Több mint 200 millió évvel ezelőtt a kontinensek egyetlen hatalmas szuperkontinenst alkottak. A tudományos előrejelzések szerint a távoli jövőben a szárazföldek nagy része ismét egyesülhet, és új szuperkontinens jöhet létre.
A kőzetlemezek mozgása alapvetően alakítja bolygónk felszínét. Ahol két tektonikus lemez egymásnak ütközik, hegységek emelkedhetnek ki. Ahol viszont eltávolodnak egymástól, idővel új óceánok születhetnek. A Kelet-afrikai-árokrendszer az utóbbi folyamat egyik leglátványosabb példája. Az afrikai kőzetlemez jelenleg két részre válik szét. Nyugaton található a hatalmas Núbiai-lemez, amely Afrika területének legnagyobb részét magában foglalja. Tőle keletre helyezkedik el a kisebb Szomáliai-lemez, amelyhez a kontinens keleti partvidékének jelentős része és Madagaszkár szigete is tartozik.
Az új kutatás során a tudósok a hasadékrendszer egyik meghatározott szakaszát, a Kenyán és Etiópián több száz kilométer hosszan áthúzódó Turkana-hasadékot vizsgálták. A kutatócsoport a térségben korábban elvégzett szeizmikus mérések adatait elemezte, majd ezek alapján kiszámította a földkéreg vastagságát.
Az eredmények meglepőek voltak. A hasadék központi részén a földkéreg mindössze körülbelül 13 kilométer vastag, ami lényegesen kevesebb a korábban feltételezettnél. Összehasonlításképpen: a hasadékzóna peremterületein a földkéreg vastagsága meghaladja a 35 kilométert.
Amikor egy hasadékzónában a földkéreg vastagsága körülbelül 15 kilométer alá csökken, a terület egy különleges földtani szakaszba lép, amelyet a szakemberek neckingnek, vagyis a földkéreg elvékonyodási, beszűkülési fázisának neveznek. E kritikus állapot elérése után a kontinens szétszakadása gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik.
„Minél vékonyabbá válik a földkéreg, annál gyengébb lesz, ami elősegíti a hasadékképződés további folytatódását” – magyarázta Rowan.
A kutatók szerint néhány millió év múlva a térség túljuthat ezen a szakaszon, és megkezdődhet a következő folyamat, az óceánosodás. Ez az a földtani átalakulás, amelynek során új óceánmedence alakul ki. A földkéreg annyira elvékonyodik, hogy az alatta található magma a felszínre törhet. A kiömlő magma felhalmozódik, majd lehűl, és fokozatosan új óceáni aljzatot hoz létre. A kialakuló medencébe idővel az Indiai-óceán vize is benyomulhat, létrehozva egy teljesen új tengert, majd óceánt. Ez a folyamat Afrika északkeleti részén, a Vörös-tenger közelében található Afar-mélyföldön már megkezdődött.
Az új óceán kialakulása az emberi evolúció történetét is segíthet megérteni
A kutatók becslése szerint a Turkana-hasadék mintegy 4 millió évvel ezelőtt lépett a földkéreg elvékonyodásának jelenlegi szakaszába. Ezt hosszabb időn át tartó vulkáni tevékenység előzte meg. Különösen érdekes, hogy ez az időpont egybeesik a térségben felfedezett legkorábbi emberelőd-fosszíliák és más ősi emberi tevékenységre utaló bizonyítékok korával.
A kutatócsoport szerint az időbeli egybeesés valószínűleg nem véletlen. Amikor a földkéreg elvékonyodása megkezdődött, a térségben az üledékek felhalmozódása is felgyorsult. Ez rendkívül kedvező feltételeket teremtett az akkor élt élőlények maradványainak megőrződéséhez. A gyorsabb üledékképződésnek köszönhetően a térség részletes földtani és őslénytani emlékanyagot őrizhetett meg, amely ma különösen értékes információkat nyújt az emberiség korai történetéről.
„A tektonikus átalakulás és a folyamatos, vastag, fosszíliákat tartalmazó üledékrétegek kialakulásának időbeli egybeesése arra utal, hogy a földkéreg elvékonyodási szakasza kulcsfontosságú feltételeket teremtett a fosszíliák megőrződéséhez” – írták a kutatók.
A tudósok szerint ezek a földtani változások alapvető szerepet játszhattak abban, hogy a Turkana-hasadékzóna napjainkra kivételesen gazdag paleoantropológiai lelőhellyé vált. Ez egyúttal új értelmezési lehetőséget kínál a korai emberelődök afrikai elterjedésével kapcsolatban. A Turkana térségében talált nagyszámú fosszília ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy itt sokkal több emberelőd élt volna, mint Afrika más vidékein. Lehetséges, hogy a geológiai körülmények egyszerűen sokkal hatékonyabban őrizték meg az egykori élővilág nyomait.
A kutatók szerint a jövőbeni vizsgálatok részletesebben is feltárhatják a tektonikus folyamatok és az emberi evolúció fosszilis bizonyítékainak fennmaradása közötti kapcsolatot. Az eredmények így egyszerre járulhatnak hozzá Afrika földtani jövőjének és az emberiség múltjának jobb megértéséhez.
A kutatás a Nature Communications című tudományos folyóiratban jelent meg. A tanulmány elérhetősége: Nature Communications – A Turkana-hasadék földtani fejlődésének vizsgálata
Kapcsolódó anyagok:
Jóval gyorsabban szakad szét az egyik kontinens, mint eddig gondolták
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Phil H. - Own work, CC BY-SA 3.0 de, wikimedia
