"A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét" olvashatjuk sok helyütt a figyelmeztetést, de "környezet" alatt a legtöbben a füstölgő ember közelében tartózkodókat értik. Pedig ha a figyelemfelhívó mondatot tágabban értelmezzük, szintúgy igazságot találunk. Az eldobott csikkek ugyanis - csúfságuk mellett - erősen veszélyeztetik a természet épségét. A következőkben nem dohányzásellenes kirohanást olvashatnak, hanem csupán a káros szenvedély ártalmas melléktermékére hívnám fel a figyelmet.
A probléma tehát kétoldalú. A zöld utcafrontok és rendezett közterek nagy rajongójaként, gyakran építőjeként érthető módon nem vagyok oda az eldobált csikkek látványáért. Ez a probléma esztétikai része. A flaszteron magára hagyott csikk felsöpörhető, persze ha van, aki ezt megteszi, de sok esetben kritikus mennyiségű cigarettamaradék népesíti be a járdákat és környéküket, ami a lát-, utca-, és városképet egyaránt rombolja. Még nagyobb a baj, ha füves területen kerül elszórásra a szívás maradéka, ugyanis a betonnal ellentétben a pázsitról korántsem egyszerű felszedni az apró szemetet, söpörni ugyebár itt nem lehet, a gereblyézés is nagyjából hatástalan, olyan vállalkozót pedig, aki négykézlábra ereszkedve egyenként szedegeti fel a csikket, aligha találni. A használt füstszűrők tehát ott ragadnak a parkban, erdei aljnövényzetben, füvesített részeken. Ahol aztán azonnal elkezdik kifejteni korántsem áldásos hatásukat.
Sokan azt gondolják, hogy a csikk csak egy kis darab papír, mi bajt okozhat, egyhamar lebomlik, és nyoma sem marad. Ezzel ellentétben a cigaretta szűrője többféle nehézfémet köt meg, például arzént, kadmiumot és ólmot. Ezek a veszélyes anyagok aztán a környezetbe, a talajba, a növények gyökeréhez és a vízhálózatba juthatnak. Jó tudni, hogy becslések szerint világszerte évi négy és félezer milliárd (!) csikk keletkezik, nagyrészük pedig a természetben köt ki, így hatásukat nem lehet bagatellizálni. Egy Egyesült Államokbeli átfogó szemétszedési akció statisztikái szerint az összes hulladék közel negyede cigarettacsikk volt, a dobozokat, csomagolóanyagokat is hozzászámolva pedig 35% volt a füstölnivaló szemétmaradéka a teljes mennyiséghez képest. A nehézfémek a növényekre is ártalmasak, és a vízi élővilágot is veszélyeztethetik, főleg, ha a csikk még tartalmaz dohányt is, amiben nikotin van. Ez a súlyosan mérgező anyag roppant veszélyes emberre, növényre és állatra, utóbbiakra főleg azért, mert az óvatlanul lenyelt csikk a gyomorban feldolgozva sokkal erőteljesebb hatást vált ki, mint füstként beszívva.
Maga a füstszűrő papírral bevont cellulóz-acetát, melynek lebomlási ideje változó, pár hónaptól több évig terjedhet a körülményektől függően, de átlagban egy-másfél esztendő. Igy az eldobált csikkek a hiedelmekkel ellentétben nem tűnnek el maguktól pár napon belül (legfeljebb a víz, csapadék a csatornákba mossa őket), és kártékony hatásukat sok hónapon keresztül fejtik ki, miközben folyamatosan terhelik a növény-, és állatvilágot ártalmas bomlástermékeikkel. És hogy még egy súlyos bűnt a cigaretta rovására írjunk, nem ritka, hogy a felelőtlenül eldobott csikk a természetben bozót-, és erdőtüzeket okoz, az ilyesfajta pusztítás pedig olykor nagy területeket érint, így további környezeti terhelést, nem mellesleg pedig pénzben gyakorlatilag kifejezhetetlen károkat okoz.
Mit tehet akkor a környezettudatos füstölgő, ha legalább a környezetét, ez esetben a természetet, meg kívánja óvni szenvedélye ártalmaitól? A lehető legjobb módszer a keletkező szemét megfelelő helyre juttatása, vagyis a csikkek hulladékgyűjtőben való elhelyezése. A csikk persze végül így is a természetben - a szeméttelepeken - fog kikötni, de ez esetben legalább a lakott, gondozott helyeketől távol kerül tárolásra. Ha utcán dohányzunk, akkor tehát a kukába dobjuk (a csatorna sem jó választás), ha pedig a közelben nincs kuka, egy pár száz forintos, fémből készült, zárható fedelű hamutartóba tegyük, amit aztán később üríthetünk a megfelelő helyre. Ugyanezt az eljárást alkalmazzuk parkban, erdőben, kirándulások alkalmával. Mindez nem kerül sem sok pénzbe, sem különösebb fáradságba, ellenben a természet megóvásában óriási lépést jelent.
Forrás: http://kertesz.blog.hu/2012/07/12/csikkes_mozdulatok
TOP 5
