A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
A Rohonci-kódex a magyar történelmi rejtélyek egyik legkülönlegesebb darabja. A kézirat eredete a mai napig vitatott, és a kutatók több száz éve próbálják megfejteni az ismeretlen írást.
A kódex különlegessége, hogy közel 448 oldalon át tartalmaz szöveget és mintegy 87 vallásos témájú illusztrációt, ám a benne található nyelv és jelrendszer máig nem azonosítható. A rejtély köré komoly legendák szövődtek, és számos tudományos kísérlet ellenére sincs biztos válasz arra, hogy ki, mikor és miért készítette.
Megfejtetlen írás és vallásos motívumok
A kéziratot a 19. század elején fedezték fel Rohonc városában (ma Rechnitz, Ausztria), innen kapta nevét. A szöveg mintegy 800 különböző jelet használ, amelyek nem illenek semmilyen ismert ábécéhez vagy nyelvcsaládhoz. Számos nyelvész, történész és kriptográfus próbálkozott már a megfejtéssel, de eddig senkinek sem sikerült hiteles olvasatot adnia. A kódexben található illusztrációk keresztény jelképeket, bibliai jeleneteket és vallási szertartásokat ábrázolnak, de néhány ábrán iszlám és buddhista motívumok is feltűnnek. Ez a kulturális keveredés tovább növeli a rejtélyt: egyesek szerint a kézirat egy ismeretlen vallási közösség titkos tanait őrzi, mások szerint szándékosan összekevert motívumokkal készült.
A kódex több évszázada kutatókat ihlet meg. Voltak, akik a magyar, a török, a szanszkrit vagy éppen a román nyelv hatásait vélték felfedezni benne, ám a jelek mindeddig ellenálltak a megfejtési kísérleteknek. A mai napig nem sikerült meghatározni sem az írás irányát, sem a jelek rendszerét, sőt az sem bizonyított, hogy egyáltalán valódi nyelvet rögzítenek.
Hamisítvány vagy ősi titok?
A Rohonci-kódex körüli viták egyik legizgalmasabb kérdése, hogy eredeti műről vagy tudatos hamisítványról van-e szó. Néhány kutató szerint a kézirat a 18–19. század fordulóján készült, akár egy korabeli tréfamester munkájaként, aki tudatosan alkotott megfejthetetlen szöveget. Ezt erősítheti, hogy a papír anyaga és a festékek kora megegyezik azzal a korral, amikor Európában divatja volt az áltudományos kéziratok készítésének. Más szakértők viszont úgy vélik, hogy a kódex valóban egy régi, eddig ismeretlen kultúra emlékét őrzi, és a titok kulcsa még felfedezésre vár.
A kézirat ma a budapesti Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában található, ahol szigorú körülmények között őrzik. Az érdeklődők számára csak digitális másolat érhető el. A Rohonci-kódex így továbbra is a világ egyik legnagyobb nyelvi és történeti talányaként él a köztudatban, amely még sokáig inspirálhat történészeket, nyelvészeket és kódfejtőket, hogy megfejtsék a kéziratot.
Mesterséges inteligencia?
A modern technológiai fejlődés új távlatokat nyithat a kutatásban: talán lesz olyan kutató, aki úgy fogja vélni akár már a közeljövőben is, hogy a mesterséges intelligencia lehet a kulcs a Rohonci-kódex titkának feltárásához, hisz a legújabb nyelvi modellek és gépi tanulási algoritmusok képesek óriási mennyiségű adat elemzésére, a minták felismerésére és az ismétlődő szerkezetek azonosítására. Ha ez sikerülne, a mesterséges intelligencia nemcsak egy régi rejtélyt oldhatna meg, hanem új irányt adhatna a történeti kéziratok és titkosírások vizsgálatának is. Akad jó néhány, melyek közül pár kiválasztásra került egy alább olvasható cikkben.
A Rohonci-kódexről a wikipédia oldalán lehet bővebben olvasni.
Kapcsolódó anyagok:
6 ősi kód, amiket évszázadok óta nem tudnak megfejteni a tudósok
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Készítette: Klaus.Schmeh - A feltöltő saját munkája, CC0, wikimedia - This is a copy of the Rohonc Codex (not the original).
