A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Mi lenne, ha a hallgatók tanulmányi eredményeit nem több házi feladattal, korrepetálással vagy hosszabb tanulással, hanem megfelelő mennyiségű alvással lehetne javítani? Egy több mint 1100 egyetemista bevonásával készült kísérlet szerint már egy kisebb pénzjutalom is hosszabb alvásra ösztönözheti a fiatalokat, ami a jegyeikre is kedvező hatással lehet, írja a NewstalkZB.
A Journal of Political Economy című tudományos folyóiratban megjelent kutatás azt vizsgálta, javítható-e az egyetemisták alvása azzal, ha pénzt kapnak a megfelelő hosszúságú éjszakai pihenésért.
A kutatók 4,75 amerikai dollárt ajánlottak fel azoknak a hallgatóknak, akik egy hétköznap éjszaka legalább hét órát aludtak. A kísérlet eredményei alapján az anyagi ösztönzés működött.
A résztvevőket nem egyszerűen arra kérték, hogy mondják meg, mikor feküdtek le és mikor ébredtek fel. Minden hallgató kapott egy Fitbit aktivitásmérőt, amely a mozgásukat és a pulzusukat is figyelte. Ezekből az adatokból a kutatók megbecsülhették az elalvás és az ébredés időpontját, valamint az alvás teljes hosszát.
A beavatkozás előtt megfigyelték a hallgatókat, hogy meghatározzák szokásos alvási mintáikat. Ezt egy négyhetes kísérleti időszak, majd további egy–öt hétig tartó utánkövetés követte. A vizsgálat kezdetén az egyetemisták a hétköznap éjszakáknak mindössze körülbelül 43 százalékában aludtak legalább hét órát.
Az azonnali pénzjutalom bizonyult a leghatékonyabbnak
A kutatók a hallgatókat több csoportba osztották. A kontrollcsoport tagjai viselték a Fitbit eszközöket és kitöltötték a kérdőíveket, egyébként azonban a megszokott módon folytatták mindennapjaikat. A fő kísérleti csoportba tartozó egyetemisták azt a feladatot kapták, hogy hétköznapokon reggel 9 óráig legalább hét órát aludjanak. Amennyiben a Fitbit adatai igazolták a cél teljesítését, 4,75 dollárt kaptak.
Minden résztvevő számára személyre szabott lefekvési időt határoztak meg a korábbi alvási szokásai alapján. Ez általában körülbelül egy órával korábbi időpontot jelentett a megszokottnál. Harminc perccel a kitűzött lefekvési idő előtt emlékeztetőt is küldtek nekik.
A kutatók további kísérleti csoportokat hoztak létre annak megállapítására, hogy a program egyes elemei közül pontosan melyek változtatták meg a hallgatók viselkedését.
Az egyik csoport tagjai ugyanakkora pénzjutalmat szerezhettek, de az összeget nem azonnal kapták meg, hanem a felhalmozott kifizetésekhez csak a vizsgálat végén jutottak hozzá. Egy másik csoport szintén késleltetett pénzjutalmat kapott, viszont a résztvevőknek nem küldtek esti emlékeztetőket és napi visszajelzéseket. Egy további csoport tagjai lefekvés előtt figyelmeztetést, reggel pedig visszajelzést kaptak. A cél teljesítésétől függően vidám vagy szomorú emojit küldtek nekik, pénzjutalomban azonban nem részesültek.
A négyhetes kísérlet során az azonnali ösztönzést kapó hallgatók lényegesen nagyobb valószínűséggel aludtak legalább hét órát. Hétköznapokon átlagosan körülbelül 19 perccel nőtt az alvásidejük. Ez elegendő volt ahhoz, hogy sokan átlépjék a hétórás határt.
A jutalom kifizetésének időpontja meghatározó tényezőnek bizonyult. Az azonnali pénzjutalom nagyobb javulást eredményezett, mint a késleltetett kifizetés, illetve az anyagi ösztönzés nélküli emlékeztetők és visszajelzések. Úgy tűnt, hogy a következő reggel megérkező pénz erősebben motiválta a hallgatókat annál, mint amikor tudták, hogy ugyanazt az összeget csak hetekkel később kapják meg.
A hosszabb alvás a tanulmányi eredményeket is javította
Amikor a kutatók befejezték a jutalmak kifizetését, a következő egy–öt hétben a résztvevők még mindig átlagosan körülbelül nyolc perccel többet aludtak hétköznap éjszakánként, mint a kísérlet előtt.
A kutatócsoport az egyetemtől a hallgatók tanulmányi eredményeit is megkapta. Az adatok azt mutatták, hogy az azonnali alvási ösztönzőben részesülő egyetemisták átlagos félévi teljesítménye mintegy 0,075–0,089 osztályzatponttal javult. Ez körülbelül 0,10–0,11 szórásnyi változásnak felel meg. A hallgatók tehát nemcsak többet aludtak, hanem tanulmányi eredményeik is jobbak lettek.
Felmerült azonban a kérdés, hogy ha több időt töltöttek alvással, akkor mely tevékenységekre jutott kevesebb idejük. A válasz elsősorban a képernyőhasználat volt. A résztvevők saját beszámolóik szerint kevesebb időt töltöttek internetezéssel, televízió- és videónézéssel, valamint videojátékokkal. A csökkenés különösen a lefekvés körüli időszakban volt érzékelhető.
A kutatás érdekes kérdést vet fel a viselkedés megváltoztatásának lehetőségeiről. Elképzelhető, hogy önmagában nem elegendő tudnunk, mi szolgálja az egészségünket. Az is fontos lehet, hogy a kívánt viselkedésért járó jutalmat mikor kapjuk meg.
Kapcsolódó anyagok:
Egyre több fiatal választja a kimaradás örömét – új jelenség a JOMO
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Artem Podrez: pexels
