Pénteken hivatalosan is kezdetét vette az IMF és a Világbank kétnapos tokiói éves közgyűlése. A fórum munkájának középpontjában a globális gazdasági növekedés lassulása, az euróövezeti adósságválság és az élelmiszerellátás kérdése áll.

A kétnapos megbeszélésen 188 ország és számos nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt.Várhatóan még pénteken sor kerül a G8-ak (Nagy-Britannia, Olaszország, Kanada, Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Japán) pénzügyminisztereinek ülésére.

A kilábalás maraton, nem sprint

A gazdasági válságból való kilábalás maraton, nem pedig sprint, a legfontosabb feladat jelenleg az európai és amerikai bizonytalanságok csökkentése - mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója pénteken az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésének egy vitafórumán, ahol a világgazdasági válságkezelésről és Görögországról vitázott a német pénzügyminiszterrel és közgazdászokkal.

A költségvetési kiigazítás elengedhetetlen a magas adóssággal küzdő országokban, a fő kérdés annak üteme, illetve az, hogy milyen más lépések párosulnak mellé a többi között a strukturális reformokat és a termelékenység ösztönzését illetően - jelentette ki Lagarde a BBC brit közszolgálati televízió által rendezett beszélgetésen, azt hangoztatva, hogy országspecifikus megoldásokra van szükség. "A növekedés hiányának, a piaci nyomásnak, illetve az eddigi erőfeszítéseknek fényében időt kell adni Görögországnak" - mondta az IMF vezetője.

Maraton, de csak ha jó irányba indulunk

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ugyanakkor leszögezte: a maraton csak úgy teljesíthető, ha az elején jó irányba indulunk el. "Nincs alternatívája a középtávú adósságcsökkentésnek. Az eurózónában lépésről lépésre haladunk, még ha ez néha kissé összetett és nehezen érthető is" - mondta. A görög helyzettel kapcsolatban kijelentette: "(Athénnek) be kell tartania korábbi kötelezettségvállalásait. Meg kell várnunk a trojka (az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) jelentését, addig nem szabad spekulálni."

Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: Görögországnak két év haladékot kell adni a nemzetközi hitelezők által megkövetelt takarékossági intézkedések végrehajtására. Németország ugyanakkor hosszú ideje elutasítja a görög program lazítását.

Peter Orszag, a Citigroup alelnöke, a Fehér Ház költségvetési hivatalának korábbi elnöke ezzel szemben amellett érvelt, hogy a középtávú fiskális konszolidációnak gazdaságélénkítő lépésekkel kell párosulnia. Szerinte olyan megszorításokat kell hozni, amelyek csak később éreztetik hatásukat, míg a munkaerő-piaci gondok miatt azonnali stimulusra van szükség. "Természetesen extrém esetek is vannak, (...) de az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak nincs szüksége azonnali fiskális konszolidációra" - közölte.
Raghuram Radzsan, az indiai pénzügyminisztérium főtanácsadója szerint a probléma fő oka, hogy a ciklikus és a strukturális gondok egymással párhuzamosan jelentkeznek. A válságon csak a strukturális problémák megoldásával lehet felülkerekedni - mondta.

A többség a megszorításokra voksolt

A kisebb földrengés által megzavart beszélgetés közönsége, ha csupán kis többséggel is, de a megszorítások mellett tette le a voksát. A megszorítás kontra élénkítés vitával kapcsolatban Lagarde emlékeztetett rá, hogy az élénkítő intézkedéseket csak újabb kölcsönfelvétellel lehet finanszírozni, míg Schäuble azt mondta: az államadósság növekedése nem segíti, hanem hátráltatja a növekedést.
Orszag ugyanakkor leszögezte: az amerikai tapasztalatok alapján a stimulus képes munkahelyteremtésre, a multiplikátorhatás érvényesül.

Radzsan szerint a fejlett világ fő gondja, hogy a válságot megelőző időszakban hitelből finanszírozott költéssel fedték el a munkaerő-piaci problémákat, erre azonban ma már nincs lehetőség. Az indiai közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad sarokba szorítani Görögországot, ahol egyre inkább úgy érzi a lakosság, hogy bármit is tesznek, az nem lesz elég a válságból való kilábalásra, ezért nincs is értelme áldozatokat hozni. "Természetesen aggódom a (görögországi) tüntetések miatt. De ha minden esetben a tüntetőkre hallgatnánk, soha nem születne fenntartható (gazdaság)politika. A demokrácia nehéz, de még mindig sokkal jobb, mint az alternatívák" - fogalmazott a német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy nem megszorításokat, hanem felelős és hiteles fiskális politikát vár.

Az USA-ban az a fő kérdés, hogy "lábon lövi-e magát"

Schäuble arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányok mozgástere korlátozott: "a kormányok nem tudnak munkahelyeket teremteni, (csak) olyan környezetet, amely ösztönzi a befektetőkét és a vásárlókat."
Radzsan szerint a fejlődő országok keresletük felhajtásával tudnának hozzájárulni a válságkezeléshez, fennáll ugyanakkor a veszély, hogy a Nyugat befelé fordul problémái miatt, s ezért a nemzetközi áru- és tőkeáramlást korlátozni akaró hangok kerülnek többségbe a világgazdaságban. Orszag azt mondta: az USA-ban az a fő kérdés, hogy a kormány "lábon lövi-e magát" és recesszióba süllyeszti az országot a fiskális szakadék miatt, ugyanakkor a Citibank tisztviselője optimistán nyilatkozott hazája kilátásaival kapcsolatban.
Záró felszólalásában Lagarde abbéli reményének adott hangot, hogy a jövő évi közgyűlésre az USA megoldja a fiskális szakadék problémáját, az EU pedig hiteles stratégiát fog kidolgozni. "De kétlem, hogy ez így lesz" - tette hozzá.

Forrás: http://www.figyelo.hu/cikkek/377580_megnyilt_az_imf_es_a_vilagbank_tokioi_kozgyulese