Hatpercenként gyilkol, mégis legális

A felnőtt lakosság közel 30 százaléka dohányzik. Magyarországon évente 8500-an halnak meg tüdőrákban. Május 31-e Dohányzásmentes Világnap. A WHO idei kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a dohánytermékek egységes csomagolásával letörhetik a cigaretta vonzerejét, és tönkretehetik a nagystílű ragyogását. A fiatalokat a legnehezebb meggyőzni, egyre több tini dohányzik.

A világban hatpercenként meghal egy ember a dohányzással összefüggésbe hozható betegség miatt. Az előrejelzések szerint 2030-ra a mai 6 millióról évi 8 millióra is nőhet azoknak a száma, akik tüdő- vagy gégerákban halnak meg. Magyarországon a lakosság csaknem harmada, összességében több mint 2,5 millió ember dohányzik, többségük napi rendszerességgel – írja a Semmelweis Egyetem jelentése.

Mellettük még további másfél millióan vannak azok, akik valaha dohányoztak, de már leszoktak, tehát összességében négymillió olyan felnőtt van, aki nikotinfüggő volt, vagy még ma is az.

Kevesebb a nikotinfüggő 

Magyarországon több, a dohányzás visszaszorítását szolgáló szabályozást vezettek be az utóbbi években. Többek között a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása és a nemzeti dohányboltok megnyitása is ezt a célt szolgálta. 

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára szerint a dohányzás korlátozása nem igazolta a korábbi félelmeket, a vendéglátás bevétele nem csökkent az intézkedés hatására. Az intézkedéseket az is indokolja, hogy 80-90 milliárd forinttal többet költ az állam a dohányzás okozta egészségkárosodás gyógyítására, mint amennyi adóbevétele származik a dohánytermékek adójából. 

Az Emmi az Origónak azt írta, májusban egy új jogharmonizáció miatt megint módosult a nemdohányzók védelméről szóló törvény, valamint a hozzá tartozó végrehajtási rendelet. Megváltozott az elektronikus cigaretták forgalmazására és használatára vonatkozó szabályozás. Május 20-tól ott, ahol tilos a dohányzás, e-cigizni is tilos. 

Készüljön az egységes csomagolásra

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a dohánytermékek egységes csomagolásának bevezetésére tett erőfeszítések életeket menthetnek azzal, hogy csökkentik a dohánytermékek iránti keresletet. 

Magyarországon még nincs eldöntve, hogy mikortól vezetik be az egységes cigarettásdobozokat – mondta az Origónak Sánta János, a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) elnöke.

Az egységesítéssel nem értünk egyet, mert nem emiatt fognak kevesebb cigarettát venni a dohányosok – mondta Sánta János. A nemzeti dohányboltok megnyitása után viszont a fiatalok valóban nehezebben jutnak hozzá a dohánytermékekhez – mondta a DBMSZ elnöke. 

Magyarországi helyzetkép: 

• A dohányzás gyakorisága a felnőttek körében mérsékelt csökkenést mutatott 2014-ben.
• A dohányzók aránya 2009-ben a férfiaknál 44,3 százalékos volt, a nőknél 34,1 százalék. 
• 2014-ben a férfiaknál közel 3 százalékkal kisebb volt a dohányosok száma, nőknél pedig 6 százalékkal kevesebben gyújtottak rá.
• Nőtt a nemdohányzók aránya a 13–15 évesek körében is. 2012-ben a nemdohányzók aránya 64,5 százalék volt a fiatalok körében, ez az arány 2013-ra 69,5 százalékra emelkedett. 
• Az alkalmi dohányosok aránya 2012-ben 28 százalék volt, ez 2013-ra 21 százalékra csökkent.
• 2012-ben a naponta dohányzó 13–15 évesek aránya 7,5 százalék volt, míg 2013-ra ez az arány 9,5 százalékra emelkedett. 
• Az e-cigit használók száma is nőtt, 2009-ben a fiatalok 2,9 százaléka használt e-cigarettát, míg 2013-ra ez az arány 4 százalékra emelkedett. 

A DBMSZ azt javasolja a kormánynak, vizsgálja felül az egységes csomagolás bevezetésének tervét. Sánta János példaként elmondta, hogy a dohányzás szempontjából liberálisabb Németországban a rászokást előidéző tényezőkre hívják fel a fiatalok figyelmét, és ezzel érték el, hogy jelentősen csökkent a fiatalkorúak dohányzása. 

Már be kellett volna vezetni

Nemzetközi szerződést szegett meg a kormány, mert május 20-ig nem jelent meg az a rendelet, amelyben meghatározzák, hogy mikortól jelennek meg az egységes cigarettásdobozok Magyarországon – közölte a Füstirtók Egyesülete. 

A kormány elfogadta a jogszabály-módosítást

A kormány május 11-én tárgyalta és elfogadta a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Kormányrendelet módosítására vonatkozó előterjesztést – közölték megkeresésünkre a miniszterelnökségi sajtóirodán.

E módosítás részeként nyújtották be az egységes csomagolás bevezetésére vonatkozó szabályozást. A jogszabály aláíratása és közzététele kapott tájékoztatás alapján folyik.

Tavaly július 20-án Magyarország kilenc másik országgal együtt nemzetközi megállapodást írt alá Párizsban az egységes cigarettásdobozok bevezetéséről. Franciaország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország is megkezdte az egységes csomagolás alkalmazását. 

Írország és Magyarország csak készül az intézkedés bevezetésére, míg más országok, köztük Új-Zéland, Norvégia, Törökország, Dél-Afrika és India vizsgálják az egységesítés lehetőségét. Magyar részről Sonkodi Balázs államtitkár és Beneda Attila helyettes államtitkár vett részt a konferencián.

Akkor Magyarország is vállalta, hogy a rendelet 2016. május 20-ig megjelenik. De ez még nem történt meg. Lázár János egy májusi Kormányinfón beszélt arról, hogy még idén betilthatják a mentolos vagy gyümölcsös ízesítésű cigarettákat Magyarországon. Az egységesítésről azt mondta, még nincs dátuma. 

Az egységes csomagolás csökkenti a dohánytermékek vonzerejét. 

Kevesebben dohányoznak

Tönkreteszi a nagystílű ragyogást, ami helyénvaló egy olyan termék esetében, amely embereket öl, mondta a WHO főigazgatója, dr. Margaret Chan az egységesítésről. „Megakadályozza, hogy a dohánytermékek csomagolását reklámok és promóciók formájában is felhasználják. Korlátok közé szorítja a csomagolás és címkézés során használt megtévesztő trükkök alkalmazását, továbbá növeli az egészségvédő figyelmeztetések hatékonyságát.” 

Az egységes cigisdobozokat eddig még csak Ausztráliában vezették be. Ausztráliában a dohányosok száma évek óta csökken – írja a WHO. Ausztrália 2012-ben vezette be az egységes csomagolást az újfajta és nagyobb méretű egészségvédő figyelmeztetésekkel együtt. 2012 decembere és 2015 szeptembere között a csomagolás megváltoztatásának köszönhetően további 0,55 százalékkal csökkent a dohányzás a 14 éves és idősebb korosztály körében. Ez több mint 108 ezer olyan embert jelent, aki leszokott a dohányzásról, nem esett vissza, illetve nem kezdett dohányozni az említett időszakban – írja a WHO. 

A DBMSZ szerint a magyar kormány az utóbbi négy-öt évben olyan intézkedéscsomagot fogadott el a nemdohányzók védelmében, aminek a jelei már látszanak: 5 százalékkal nőtt a nemdohányzó fiatalok aránya 2013-ra, és csökkent a dohányzó lakosok száma. 

A dohányipari befektetők az Ausztrál Egészségügyi és Népjóléti Intézet adataira hivatkozva azt írják, 2010–2013 között az ausztrál fiatalkorúak még egyre többet dohányoztak. A 12–17 év közöttiek között 30 százalékkal nőtt a dohányosok száma. A DBMSZ szerint az ausztrál tapasztalatok azt mutatják, az egységes csomagolás nem hatékony eszköze a dohányzás csökkentésének.

Dr. Oleg Chestnov, a WHO nem fertőző betegségekért és mentális egészségért felelős főigazgató-helyettese szerint az egységes csomagolás csökkentheti a dohánytermékek iránti keresletet. 

Az idei Dohányzásmentes Világnap mottója: Készüljön az egységes csomagolásra.” 

Népegészségügyi szempontból fontos, hogy a fiatal generáció ne legyen nikotinfüggő. Magyarországon hal meg a legtöbb ember rosszindulatú daganatos betegségben. 2015-ben is mintegy nyolc és fél ezren haltak meg tüdőrákban. Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa azt mondta, emelkedett a nők aránya a tüdőrákos halálozásban, hiszen a női felnőtt lakosság 25 százaléka dohányzik. 

Vannak leszokást segítő, támogató programok a tüdőgondozókban, valamint telefonon is kérhetnek segítséget azok, aki le szeretnék tenni a cigarettát, ők a 06/80-44-20-44-es zöldszám hívásával kérhetnek tanácsot szakemberektől. A főorvos elmondta, tervezik, hogy célzott tüdőszűrésre hívják majd az 50 év feletti dohányosokat. 

A fizetés negyedét élvezeti cikkre költjük

A KSH adatai szerint a magyar lakosság 2014-ben havonta 28 ezer forintot költött alkoholra és dohánytermékre. 

Magyarországon az utóbbi öt évben egy szál cigaretta ára 30,8 forintról, 54,1 forintra emelkedett, ez 75 százalékos drágulást jelent – mondta az Origónak Tóth Attila, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. szabályozási és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. 

Egy doboz cigaretta ára ma ezer forint körül van, a csempészett cigiért 500 forintot kérnek. Tóth Attila szerint laboratóriumi körülmények között az áremelésre a fogyasztó leszokással reagál. A valóságban azonban három alternatívája van. Az egyik a leszokás, a másik az átszokás legális alternatívára (például cigarettáról olcsóbb termékekre, e-cigire), a harmadik pedig az átszokás illegális termékre. 

A dohányágazat tervezhetősége a szabályok rendkívül gyors változása miatt hosszú távon szinte lehetetlen. 

A hazai piac jövedelmezősége kicsi, jelen adózás mellett egy 1000 forintos cigarettán a gyártó árrése 11 százalék, ebből még ki kell gazdálkodnia a költségeit, egy 40 g-os 1000 forintos finomra vágott fogyasztási dohányon pedig 7,7 százalék az árrés – mondta Tóth Attila. 

A kormány tovább akarja emelni a dohánytermékek jövedéki adóját. A legfrissebb javaslat szerint 1,5 év alatt 29 százalékkal emelnék a dohánytermékek adóját. Az adóemelés miatt egy doboz cigaretta akár 300 forinttal is többe kerülhet majd 2017 év végén. A DBMSZ szerint viszont ilyen mértékű adóemelés a piac teljes összeomlásához vezetne, és a feketepiac még inkább megerősödne. 

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

CIGARETTA VAGY DIÉTÁS ITALOK: MELYIKTŐL LESZEL HAMARABB RÁKOS?

Forrás - Kép: A legprofibb rendszert is szigszalagok tartják össze, Fotó: Polyak Attila - Origo