Sajtóközlemény
A Google hamarosan, akár már 2020-tól banki betétszámlákat és kapcsolódó banki szolgáltatásokat kínálna a felhasználói fiókok tulajdonosainak, számol be arról a BBC.
A hír akkor érkezett, amikor a többi vezető amerikai technológiai óriás már megtette a maga bejelentését arról, hogy a pénzügyi szolgáltatások piacára lép. Hasonló fejlemények figyelhetők meg Kínában is, az Alibaba és a Tencent háza táján.
hirdetés
Például a Facebook egyrészt saját digitális pénzével, a Librával, másrészt alkalmazáson belüli fizetési szolgáltatásával próbálja minél jobban magához láncolni a felhasználókat. Az Amazon szintén kínál pénzügyi szolgáltatásokat, míg az Apple bankkártyáját jelenleg azért vizsgálják az illetékes hatóságok, mert megalapozottnak tűnik a gyanú, hogy a mögötte dolgozó algortimusok nemi megkülönböztetést alkalmaztak a férfiak és nők esetében, a hitelkeretek elbírálásánál. Ezeket a szolgáltatásokat a techcégek egyébként a hagyományos pénzintézetekkel együttműködve kínálják, az Amazon például a JP Morgan Chase-sel, az egyik meghatározó banki szereplővel fogott össze, amikor 2017-ben bevezette saját hitelkártyáját.
De mit kínálna a Google felhasználóinak?
Egyelőre annyit árultak el, hogy a szolgáltatást 2020-ban indítanák az USA-ban, nagybankokkal, elsősorban a Citigrouppal való együttműködésben. Annak egyik legfontosabb jellemzője az lenne a vállalat állítása szerint, hogy a Google Pay-en keresztül a felhasználók a hagyományos banki termékeket a vállalat saját analitikai eszközeivel kapcsolhatnák össze. Ez a szolgáltatás egyébként talán Indiában a legsikeresebb globálisan tekintve, ahol havonta mintegy 67 millióan használják, hétköznapi kiskereskedelmi vásárlásokra éppúgy, mint az Uber szolgáltatásaira.
A vállalat ugyanakkor nem állítja, hogy ezzel a hagyományos bankokat szeretné kiváltani, hanem aláhúzza, hogy pénzügyi szolgáltatásait azokkal együttműködésben képzeli el.
A bejelentést követő első kommentárok szerint, a Google célja hasonló ezzel, mint a többi technológiai vállalaté. Azaz még szorosabb kapcsolatot kialakítani a felhasználókkal, a pénzügyi adataik ismeretében pedig úgy alakítani szolgáltatásaikat, hogy a felhasználók végül az ő ökoszisztémájukat válasszák és emellett a platform mellett kötelezzék el magukat.
Egy elemző megjegyezte, hogy az egész helyzet időnként egy hatalmas "darwini kísérletre" hasonlít, melyet az egyes bankok és techcégek különböző csoportosulásai végeznek felhasználók tömegein.
Az ugyanakkor a Reuters beszámolójából kiderül, hogy a techcégeknek egyre jobban meggyűlik majd a bajuk a különböző, a pénzügyi szektor működését felügyelő hatóságokkal. Az USA-ban biztos, de várhatóan az EU térségében és a világ más részein is. A Facebook jövőre induló kriptovalutáját például már most számos támadás érte, elsősorban adatvédelmi szempontok alapján, amely különösen nagy figyelmet kapott a cég korábbi sorozatos adatszivárgási vagy adatátadási botrányai miatt.
Hiába érvelt a cég vezetője, Mark Zuckerberg akként, hogy a bevezetésével nem maradna le az USA Kínától, amely a tervek szerint szintén kriptopénzt indít hamarosan, a kongesszusi meghallgatáson részt vevők inkább az adatkezelési gyakorlat és a pénzmosással kapcsolatos veszélyek miatt aggódtak.
Van olyan nagy techvállalati szereplő, ami emiatt már vissza is lépett a Libra köré gründolt, névleg nonprofit erőnyszervezetből. De a hagyományos pénzügyi szolgáltatások kapcsán is lehetnek komoly gondok, hiszen ahogy arra a kommentárok felhívják a figyelmet, a Google, a Facebook és társaik olyan területen kezdenek működni és egymással versenyezni, aminek még nem áll rendelkezésre átfogó szabályozása.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
TOP 5
Város / Közlekedés
EU társadalom és jog
