A próbálkozás azonban kudarcot vallott;
A TUDÓSOK ARRA A KÖVETKEZTETÉSRE JUTOTTAK, HOGY A KISBOLYGÓ KIIKTATÁSÁHOZ MÉG NEM VAGYUNK ELÉG FEJLETTEK, ÍGY AZ VÉGÜL KÖZÉP-EURÓPÁBA CSAPÓDOTT, ÉS ÓRIÁSI PUSZTÍTÁST VÉGZETT A RÉGIÓBAN.
Jelenlegi tudásunk szerint nincs olyan aszteroida, ami a közeljövőben bolygónkat fenyegetné, ugyanakkor az is tény, hogy a 140 méternél szélesebb – és emiatt veszélyesebb – aszteroidák mintegy kétharmadát nem sikerült még megtalálni. Ezért is volt többek között szükség a NASA által vezetett szimulációra.
A mostanihoz hasonló gyakorlatok végső soron segítik a bolygóvédelemmel foglalkozó közösségek és kormányok egymás közötti kommunikációját, megteremtve az együttműködést egy potenciális becsapódással járó fenyegetés elhárítására"
– összegezte a tapasztalatokat Lindley Johnson, a NASA bolygóvédelmi részlegének egyik vezetője.
Mintha nukleáris fegyverrel támadnák Közép-Európát
A szimulációban szereplő hipotetikus aszteroida a 2021PDC katalógusjelet kapta. A forgatókönyv szerint az objektumot április 19-én észlelték először, és az első adatok alapján 5 százalék esélyt adtak az október 20-i becsapódásra.
A kísérlet második napján, vagyis a szimuláció szerint május 2-án sikerült elemezni az objektum pályáját, és megállapították, hogy a kisbolygó mindenképpen neki fog ütközni a Földnek, a becsapódás helye pedig Észak-Afrika vagy Európa lesz.
A szakértők több ötlettel is előálltak, először űrhajóval semmisítették volna meg az égitestet, az akció lebonyolítására azonban nem maradt volna elég idő. A nukleáris fegyverek bevetése már jobb ötletnek tűnt, de az aszteroida méretei miatt (34,75 és 800 méter közötti szélesség) ez a verzió sem kecsegtetett sok sikerrel.
A kísérlet harmadik napján a kutatók már június 30-ra ugrottak,
EKKOR VÁLT BIZONYOSSÁ, HOGY A 2021PDC KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN FOG LANDOLNI.
Egy héttel az objektum érkezése előtt 99 százalékos pontossággal megállapították, hogy a becsapódás helyszíne a német-cseh-osztrák hármas határ lesz. Mivel a fenyegetést nem sikerült elhárítani, az egyetlen lehetőség az evakuálás maradt.
A ROBBANÁS HELYSZÍNÉN AKKORA ENERGIA SZABADULT FEL, MINT EGY NAGYOBB NUKLEÁRIS FEGYVER BEVETÉSEKOR.
A lehetséges megoldások
A valóságban egy 2021PDC-hez hasonló kisbolygót vélhetően korábban észrevennénk. Természetesen nincs ok tehát félelemre.
A technológia fejlődése szerencsére nem állt le, és a közeljövőben több aszteroidafigyelő eszköz is elérhetővé válik.
A NASA Földközeli Objektum Megfigyelő Missziója (Near-Earth Object Surveillance Mission, rövidítve NEOSM) egy olyan infravörös űrtávcsövet takar, amivel potenciálisan veszélyes kisbolygókra lehet vadászni. Szintén mostanában kezdi meg működését az Európai Űrügynökség (ESA) TBT2 (Test-Bed Telescope 2) teleszkópja és a teljesen automatizált Flyeye távcsőhálózat.
Az aszteroidák megsemmisítésének lehetőségeit is aktívan vizsgálják a szakemberek. Felmerült már olyan ötlet, hogy űrbe küldött bombákat robbantanának fel a kockázatosabb objektumok közelében, de az űrsziklákat aprító lézerek alkalmazását sem vetik el.
A NASA és az ESA júliusban indít el egy küldetést, ami a DART (Double Asteroid Redirection Test) nevet kapta. A célpont egy olyan kettős aszteroida, ami 2022 októberében közelíti meg a Földet.
EGY ÚGYNEVEZETT „KINETIKUS ELHAJLÁS" TECHNOLÓGIÁT ALKALMAZVA EGY 500 KILOGRAMMOS JÁRMŰVET FOGNAK ÜTKÖZTETNI AZ ASZTEROIDAPÁROS EGYIK TAGJÁVAL.
A végső cél az, hogy a kisbolygót letérítsék a pályájáról.
