Az emberi hulladék kőzeteket formál – milliók helyett már 35 év alatt

Az emberi tevékenység nemcsak a klímát és az élővilágot formálja át, hanem – mint most kiderült – már a földtani folyamatokat is. 

A Glasgowi Egyetem kutatói egy újfajta kőzetet azonosítottak az angliai West Cumbriában, amely mindössze 35 év alatt keletkezett. Ez különösen megdöbbentő, mivel a természetes kőzetek általában évezredek, sőt milliók alatt formálódnak, írja az IFLSCIENCE.

Gyors antropoklasztikus kőzetképződés

A jelenség a kutatók szerint a „gyors antropoklasztikus kőzetképződés” példája, amely során ember által létrehozott anyagok épülnek be a természetes rendszerekbe, és ezek geológiai időskálán mérve szinte azonnal megszilárdulnak. A kutatás szerint ez a folyamat komoly hatással lehet az ökoszisztémákra, és valószínűleg más ipari területeken is világszerte zajlik.

A vizsgálat központi helyszíne a Derwent Howe partszakasz volt, ahol az egykori vaskohászat melléktermékeként 27 millió köbméter salakanyag halmozódott fel. Ez a salak most sziklafalként magasodik, és a tenger eróziós hatásának kitéve természetes kötőanyagokat – például kalcitot, goethitet és brucitot – képez, amelyek összeragasztják az üledékrétegeket.

A kutatók nemcsak ezekre az ásványokra bukkantak, hanem egy 1934-es érme és egy 1989 utáni alumínium dobozfül is előkerült a kőzetből, ami pontos időkeretet adott a képződésre: legfeljebb 35 év. Ez döbbenetes gyorsaságot jelent a földtani folyamatok történetében, hiszen gyakorlatilag egy emberöltő alatt kő keletkezett a hulladékból.

A kutatás egyik szerzője, Dr. Amanda Owen úgy fogalmazott: „Ez a felfedezés újraértelmezi, mit is jelent a kőzetképződés. Amit eddig több millió éves folyamatnak gondoltunk, az most évtizedek alatt lezajlik – az emberi tevékenység következményeként.”

Dr. David Brown szerint a jelenség globálisan is jelen lehet, különösen más tengerparti salaklerakóknál. Ez pedig nem csupán földtani érdekesség, hanem komoly környezeti veszély is. A gyorsan keletkező kőzetek megváltoztathatják a partvonalak eróziós mintázatát, befolyásolhatják az élővilágot és még jobban kiszolgáltatottá tehetik a part menti területeket az emelkedő tengerszintnek és az egyre szélsőségesebb időjárásnak.

A kutatás a Geology című tudományos folyóiratban jelent meg.

Kapcsolódó anyagok:

Kiderült, mennyi pénzből likvidálható a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Peter H from Pixabay